Magyar siker: agykutatásban alkottak nagyot

A jövőben agyi tevékenységünk befolyásával kezelhetünk ma még rettegett betegségeket, sőt segíthetjük a tanulást vagy hogy tudósainknak korszakalkotó ötletek pattanjanak ki a fejükből. Az alapokhoz egy új magyar kutatás is hozzájárul, írja a 24.hu.

A fent leírtak ma már nem a tudományos fantasztikum világába tartoznak, bár a megvalósítástól még messze vagyunk. A pszichológus pszichológiai összefüggéseket keres, az agysebész egyes területek sérülésének következményeit keresi, ám objektív, definiálható módon nem tudjuk egymástól elkülöníteni az agyi féltekék felelős területeit – mondja a 24.hu-nak Grolmusz Vince professzor, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának vezetője.

Tudatlanságunk egyik fő oka, hogy az emberi agy 80 milliárd idegsejtből áll, ha pedig ezek kapcsolatait is fel akarjuk tárni, a 80 milliárdot négyzetre kell emelni. Ezt a brutális adattömeget fel sem tudnánk dolgozni, de ez a veszély még egy darabig nem is fenyeget: a szakterület kutatói jelenleg az ecetmuslica kevesebb, mint százezer agyi idegsejtjének összeköttetéseit igyekszik feltárni. Évek óta folyik a munka, még nem értek a végére.

Sejtek szintjén az agyat ma még nem tudjuk tanulmányozni, a kutatócsoport ezért MRI-felvételek alapján nagyobb idegrostok lefutását vizsgálta: ezer csúcsot, amelyek egyenként 1-1,5 cm2 -es agyi területnek felelnek meg az agy felszínén, és a csúcsok közötti több tízezer, kapcsolatot is.

Kiderült, hogy a várakozásokkal ellentétben a bal homloklebenyben statisztikailag szignifikánsan több, és matematikailag jól meghatározott értelemben jobb kapcsolat van az idegsejtek között, mint a jobb homloklebenyben – fogalmaz a professzor.

Ugyancsak a korábbi feltételezésekkel ellentétes megállapítást tettek a halántéklebeny és a fali lebeny esetén. Itt pont fordítva, a jobb oldali kapcsolatból van több, és ezek a kapcsolatok „jobbak” is, több komplex mérték szerint. Ez is eléggé meglepő, mert általában a bal oldali halántéklebeny nagyobb, így azt várhatnánk, hogy ott több összekapcsolódást találunk.

Magyar kutatók így két elméletet cáfoltak meg, és ha figyelembe vesszük, hogy a homloklebeny kapcsolatai magasabb szintűek, kimondhatjuk: agyban a bal jobb a jobbnál.

Az agykutatásnak számos iránya van, köztük olyanok is, amelyek valahogy kimaradnak a népszerűsítő tudományos cikkekből, ezért jobbára ismeretlenek a nagyközönség számára.

Ilyen többek között az agyi működéseket egyszerűen befolyásoló berendezés:

- Kis elektródákat helyeznek a fejbőrre, majd elektromos impulzusokkal stimulálják vagy éppen gátolják a megfelelő területeket. A jövőben talán hatékonyan kezelhetjük így például a Parkinson- és Alzheimer-kórt vagy meggátolhatjuk az epilepsziás rohamokat – emeli ki a professzor, majd hozzáteszi: a hangsúly a terápiás célú alkalmazáson van, de nem csak erről van szó.

Kísérletek bizonyítják, hogy a megfelelő területek bizonyos stimulálása után jobban megy a tanulás, a diákok jobban teljesítenek a vizsgán. Gondoljuk csak tovább. A távoli jövőben akár tudósok agyának stimulálásával egyfajta mentális szuperhősökké válhatnának, akik sokkal könnyebben és gyorsabban érhetnek el fontos áttöréseket. Vagy krízis, katasztrófa esetén lenne egy módszer, amivel az illetékesek azonnal meg tudnák hozni az adott helyzetben legoptimálisabb döntést.