Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

A matematikai modellezésen alapuló számítások alapján az, ahogyan az emberi szervezet a patogénre reagál, elképzelhetővé teszi, hogy tíz év múlva annyira kell majd csak komolyan vennünk az új koronavírust, mint ma egy közönséges megfázást, írja a MedicalXpress nyomán az InfoStart.

Fred Adler, a kutatás vezetője szerint az első hullám azért bizonyult olyan borzalmas hatásúnak, mert azt megelőzően még egyetlen ember sem találkozott a vírussal, azonban miközben egyre többen fertőződnek meg azzal, illetve veszik fel az oltást, az immunrendszer adaptál, és a betegség lefolyásának súlyossága enyhülni fog. Az enyhe esetek kevesebb vírus leadásával is járnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebb fertőző részecske jut el másokhoz is. Egyszerűben fogalmazva az enyhébb esetek további enyhébb esetekhez vezetnek a Salt Lake Cityben található Utah Egyetem matematikus-biológus szakértője szerint.

Nem újszerű az elmélet azzal kapcsolatosan, hogy idővel az új koronavírus megszelídülhet: korábbi modellek is előrejelezték ezt a lehetőséget, és történelmi előképe is van a szcenáriónak. Az emberekben régóta ismert koronavírus-típusok megfázásnál több tünettel nem járnak, gyakran tünetmentesek. Ezek a koronavírusok tehenekről léphettek át az emberre még az 1880-as években. Az időzítés azért érdekes, mert 1889-ben söpört végig az orosz influenzaként ismert megbetegedés a Földön: az egymillió ember életét követelő betegségről azt feltételezték, influenza lehet, de Adler feltételezése szerint valószínű, hogy a tehenekről az emberre átlépő akkori koronavírusról lehetett inkább szó.

A mára apró kellemetlenséget okozó vírus akkor még sokkal erőteljesebb hatással járt, ha Adler hipotézise igaz.