Meghaltam, de benned tovább élek

Katának édesanyja mentette meg az életét a veséjével, Miklós egy ismeretlennek ad hálát az új májért, akárcsak Andrea, aki tüdőtranszplantáció után végre ismét kap levegőt. Magyarországon tavaly 500 beteg kapott esélyt minőségi, új életre, többségüket egy elhunyt donor mentette meg. Idén először találkoztak egy rendezvényen a szervdonorok családtagjai és a transzplantáltak - írta a népszava.hu.

Magyarország a kelet-közép-európai régió élmezőnyébe tartozik az évente elvégzett több mint félezer szervátültetéssel, de ez a kapacitás a szakorvosok szerint tovább bővíthető. A hosszabb szervmegtartást biztosító élő donoros vesetranszplantáció elterjesztésére is igyekeznek felhívni a figyelmet, jelenleg ugyanis a betegek nagy része elhunyt donor veséjét kapta. Tavaly 290 elhunyt donorból történt veseátültetés és mindössze 45 élő donoros műtét zajlott le.

Utóbbi beavatkozáson esett át Hollós Kata is, aki hatalmas mosollyal beszélt nekünk arról: édesanyja, Csörgey Erika mentette meg az életét 2011-ben, miután a veséje végleg felmondta a szolgálatot. „Ahogy még nagyon sokan, úgy én sem akartam kezdetben elfogadni a felajánlást. Pedig Magyarországon mindössze öt százalék az élő donoros felajánlás. A műtét óta kifejezetten támogatom ezt a transzplantációs formát, három éve az Újraszervezés Alapítvánnyal is igyekszünk segíteni, tájékoztatni az érintetteket. Mikor műtét előtt álltam, nekem is nagy szükségem volt rá, hogy olyanokkal beszéljek, akik már átestek a beavatkozáson. Most én próbálok támogatást nyújtani” – mondja Hollós Kata, a szervezet egyik alapítója.

Esetében nagyon rövid idő, mindössze négy hónap telt el aközött, hogy szükségessé vált az új szerv, és sor került a transzplantációra. „Pontosan nem is derült ki, miért ment tönkre a vesém. Volt egy igen hosszú, kétéves lázas állapottal járó betegségem, ezt követően kerültem prof. dr. Kiss Istvánhoz, aki elsőként diagnosztizálta, hogy nagy baj van. Édesanyám már akkor felajánlotta, hogy ha szükség lesz rá, nekem adja az egyik veséjét. Végül öt-hat évig gyógyszerekkel sikerült kezelni a rossz veseműködést, aztán 2010 decemberében világossá vált, hogy elkerülhetetlen a műtét. Végül 2011. április 27-e lett az újabb születésnapom. Azóta mintha kicseréltek volna, új életet kaptam a mamától” – emlékszik vissza Kata. Édesanyja, aki büszkén, mégis kissé félszegen áll lánya mellett, hozzáteszi: számára természetes volt, hogy segít. Még több történet, még több tény a teljes cikkben