Meglepő fordulat a magyar kutatás-fejlesztésben

Megfordult a kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tényleges létszámának csökkenő tendenciája.

Folyó áron számítva 21 százalékkal bővült a GDP-hez viszonyítva a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások összege tavaly, s trendforduló történt a k+f tevékenységet végzők létszámában is. Kevesebben mentek külföldre - írta a vg.hu. Megfordult a kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája. Tavaly az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével. Egy év alatt számuk 6,3 ezer fővel, 12 százalékkal növekedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A kutatással foglalkozók aránya az összes foglalkoztatottból 2017-ben 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet.

A szektorok közül a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken történt a legnagyobb létszámnövekedés, a tényleges létszám egyötödével haladta meg az előző évit. Az államháztartási szektorban a K+F személyi létszám minden foglalkozási csoportjában folytatódott a 2016 óta tartó csökkenés.

A Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyeken 649 külföldi kutató dolgozott, 62 százalékuk az EU-28-tagországokból, további 29 százalékuk (190 fő) nem európai országból érkezett.

A hazai kutatóhelyeken 941 külföldi ösztöndíjas végzett K+F-tevékenységet tavaly, számuk egy év alatt másfélszeresére emelkedett. A hazai kutatók közül 245-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 15 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban.