Megtalálták saját útjukat

Megyei orvosnapokra jöttek össze kórházi szakemberek az elmúlt héten Kisbéren. Szó esett a finanszírozásról valamint arról is, hogy a kisebb kórházak a túléléshez specializálódnak. Dr. Ferencz Péter, a Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet főigazgatója szerint egyszerű a képlet: ők maguk is megkeresték azt a speciális szakterületet, amellyel illeszkednek a megyei és a régiós hierarchiába. Kicsit átnyúlnak a megyehatárokon, gyógyítanak székesfehérvári, ajkai, veszprémi betegeket.

A kisbériek megtalálták a saját útjukat, rehabilitációs szakkórházként működnek, most újabb szakterületre specializálódnak, a neurorehabilitációra helyezik a hangsúlyt.

- Hetvenhét ágyas a rehabilitációs osztályunk, ebből negyven ágy a neurorehabilitációé, harminchét a mozgásszervi betegeknek van fenntartva. A rehabilitáción belül most arra törekszünk, hogy magas szinten el tudjuk végezni a súlyos agysérült, bénult vagy kómából visszajött betegek utógondozását. Ez az a szakterület, amellyel a kórházak nem szívesen foglalkoznak. Mindehhez csapatmunka szükséges, nekünk megvannak hozzá a tárgyi és személyi feltételeink is. Egyedül szakápolóból van hiány, de most kiírtak egy uniós pályázatot továbbképzésre, ezen részt veszünk.

A neurorehabilitáció egy speciális terület, nem mindegy például, hogy egy agyvérzéses beteghez hogyan nyúl hozzá az ápoló - sorolja dr. Ferencz Péter. A főigazgató kiemeli: mindehhez háttérként fontos az aktív belgyógyászati osztály, hiszen más betegsége is lehet a rehabilitációs osztályon fekvőnek. Ezekhez szorosan kapcsolódik a mintegy egy éve elindított krónikus belgyógyászati osztály azoknak a betegeknek, akiknek további ellátása hosszabb időt vesz igénybe.

Dr. Ferencz Péter megemlíti: elkezdődött a kommunikáció a tatabányai Szent Borbála Kórházzal. A Batthyány-terv tehermentesítené a Szent Borbála szanatóriumát, ahol jelenleg tüdőgyógyászat, aktív pszichiátriai, pszichiátriai rehabilitációs osztály működik. Kisbéren a második emeleten van egy olyan rész, ahol ki tudnak alakítani egy új, pszichiátriai részleget, ezzel együtt már három lábon állnának.

- Mi valóban kiskórház vagyunk, százharminc ággyal, ezzel együtt egy új épületben működünk, és nagyon kevés hazai egészségügyi intézmény mondhatja el magáról, hogy a gyógyításhoz medencéje is van. A napokban elindult a szakmai együttműködés a megyei gasztroenteorológusok között, hogy a szakma és a betegek érdekeit figyelembe véve építkezzenek -mondja dr. Ferencz Péter.

Dr. Schvarcz Tibor tatabányai országgyűlési képviselő, a szocialisták egészségpolitikusa szerint: a súlyponti kórházak helyzete nem tűnik rossznak, a kicsik azonban akkor járnak jól, ha megtalálták a profiljukat. A megyére levetítve úgy véli: Kisbér és Tata már megtalálta a rehabilitáció valamelyik ágazatában, Komárom még tapogatózik.

Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub elnöke, a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója szerint nincs különbség kis- és nagykórház között: rossz a helyzet minden egészségügyi intézményben. - Ahhoz, hogy a fekvőbeteg-ellátás meg tudjon maradni, a betegek érdekeit kell nézni. A lakosság szempontjából fontos, hogy elérhetőek legyenek magasabb diagnosztikai eszközök, de ez nem jelenti azt, hogy a kisebb települések intézményei feleslegesek. Az egészségügyi szolgáltatta ilyen helyeken a legnagyobb - munkáltató, és manapság ez is sokat számít - mondta dr. Rácz Jenő.