Merkely Béla: Nem szabad azt hinni, hogy mindenki bármit megtehet

Újabb országos intézetekkel nőhet a Semmelweis Egyetem – erről is beszélt a Népszavának adott interjúban Merkely Béla rektor, aki szerint jók az esélyeik az EU Tanácsa elleni Erasmus-perben. Évente legalább 1000 műtétet végez, és csak néha álmos, a váratlan műtéteket pedig sokkal jobban is szereti a rutinbeavatkozásoknál, mert a nehéz helyzetek felpezsdítik a vérkeringést.

Rektor, gyakorló orvos, tudományos munkát végez, az egyetemi alapítvány kuratóriumának tagja, emellett szinte nincs olyan ismert ember az országban, akinek ha sürgősségi ellátásra van szüksége, akkor ne ön lenne ott, aki kezeli. Hogyan juthat valaki sürgősségi ellátás keretében olyan lehetőséghez, hogy Merkely Béla professzor személyesen lássa el?

Olykor ők is belekerülnek abba a nagy merítő hálóba, amit a napi akut esetekből, mi húzunk ki, mi látunk el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Mint a klinika vezetője szinte minden nap itt vagyok, beleértve a hétvégéket is. Évente legalább 1000 műtétet végzek, általában katéteres billentyű- és koszorúér-beavatkozásokat vagy pacemaker-beültetéseket. Sokat ügyelek, jellemzően vasárnap. Szombaton igyekszem otthon lenni, de szinte minden vasárnap itt vagyok a klinikán. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok beteg velem találkozik, amikor ideér vele a mentő, köztük ismert emberek is. Ma például öt biztosan nem ismert beteget operálok. Négy óra van, de amint befejezzük ezt a beszélgetést, a műtőbe megyek az ötödik beteghez, négy szívbillentyű-beavatkozáson már túl vagyok.

Három éve működik alapítványi formában az egyetem. Mi a tapasztalata? Az állami irányítás vagy jelen működtetés kedvezőbb az intézménye számára?

Amíg állami egyetem voltunk, minden évben azon izgultunk, hogy az aktuális gazdasági helyzet, az aktuális államtitkár, helyettes államtitkár, miniszter döntései nyomán hogyan alakul a következő évünk. Jelen helyzetben viszont kiszámítható, hosszú távú szerződés köti az államot és minket is, hogy mit, hogyan végzünk, és ahhoz milyen finanszírozást kell biztosítani. Ez a Semmelweis Egyetem szempontjából egyértelműen előnyökkel jár. 2030-ig van intézményfejlesztési tervünk, tehát tudjuk azt, hogy mikor, mit fogunk építeni, felújítani, mikor milyen eszközt kell beszerezni. Azt is tudjuk, hogyan bővíthetjük a vállalásainkat, hány nemzetközi, hány hazai hallgatót tudunk felvenni. Hazai hallgatóból most már 98,5 százalékon vagyunk. A hazai hallgatók létszámát limitálták, most gyakorlatilag a plafonnál járunk. Nemzetközi hallgatók vonatkozásában nincsen plafon és versengünk az egész világgal azért, hogy hozzánk jöjjenek a legjobb diákok.

Az egészségügyi kormányzat struktúraváltásra, erős kapacitás-koncentrációra készül, ez önöket érintheti?

Nem. Van egy általános szerződésünk az egészségbiztosítóval a betegellátásra, de az, hogy mi ezt milyen struktúrában biztosítjuk, abban a kérdésben az államtitkárnak sincs kompetenciája. De Takács Péter, szerintem nem is kérne tőlünk ilyet. A hazai betegek tíz százaléka a mi klinikáinkon gyógyul. Elemi érdekünk, hogy költséghatékonyan a legjobb ellátást kapják a betegeink. Ezt szolgálta az is, hogy a traumatológiát a Merényiből behoztuk az egyéb társszakmák mellé. Az urológia, a képalkotó diagnosztika, a nőgyógyászat, a sebészet, az ortopédia ott van annak a szomszédságában ahol egyébként a sürgősségi belgyógyászati betegeket is ellátjuk. Szakmailag és költséghatékonyság szempontjából is az lett volna a rossz megoldás, ha ez nem így történik. Ám ez nem kormányzati kérésre történt, mi csináltuk így.

Idén több országos intézetet is integráltak az egyetembe. Lesz ennek még folytatása? Meddig nőhet az intézmény?

Ha szükséges, igen. Az intézmény nem azért nő, mert kisgömböcként mindent be szeretnénk kapni. Amit eddig kaptunk, az a Merényinek a traumatológiája volt, az Országos Idegsebészeti Intézet, ami most idegsebészeti és neurointervenciós klinikaként működik nálunk, és a Rehabilitációs Klinika, ami korábban az Országos Rehabilitációs Intézet volt. Ezekkel a portfóliónk egészült ki. Ezek az integrációk az egyetem számára előnyösek, mert bővül az oktatási tér, és olyan új diszciplínák is bekerültek, mint a traumatológia, az idegsebészet, a rehabilitációs szakmák. Mindez a betegellátás komplexitását is segíti, például a külső klinikai tömbben a betegeknek komplex ellátást tudunk nyújtani. Arról az egészségügyi kormányzatnak kell döntenie, hogy a többi országos intézetnek milyen szerepet szán a jövőben. Nyilvánvalóan, van még köztük olyan, amely illene az egyetemi portfólióba.

Melyik?

Nem szeretném most megnevezni, végig kell nézni a portfóliót és ki lehet találni. Ugyanakkor bármely intézménynek hosszú távú biztonságot jelent, ha a Semmelweis Egyetem részévé válhat. 255 éve létezünk, és előreláthatólag még legalább ugyanennyi ideig leszünk, ha csak közben ki nem találnak valami egészen más struktúrát az egészségügy felsőfokú képzéseire.

További részletek a teljes interjúban