• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?

Lapszemle 2018.08.08 Forrás: Múlt-Kor
Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?

Számos kutató vizsgálta meg az egyes források szerint eleinte 240 szeletre szelt, ma már azonban valószínűleg több mint ezer darabban lévő agyat.

Amikor 1955-ben Albert Einstein elhunyt, a halottszemlét dr. Thomas Stoltz Harvey végezte el a Princeton kórházában, ahol eltávolította az agyat – vélhetően illegálisan, és elvitte a Pennsylvaniai Egyetemre. Itt darabokra szeletelte fel, néhányat megtartott magának, a többit pedig szétosztotta patológus kollégái között. A zseni testének elhamvasztása, majd ismeretlen helyen történő szétszórása után közölték a kevésbé jó hírt a családtagokkal is, akik nem voltak elragadtatva az ötlettől, ám végül utólag engedélyezték a szeletekre vágott agytekervények vizsgálatát, amelyek nagy része azonban eltűnt.

Harvey minden lehetséges szögből fényképet készített a lángelme agytekervényeiről (valamint azok szeletekre vágott részeiről), majd a darabkákat formaldehides oldalba helyezte. Amikor Harvey 2007-ben elhunyt, a családtagok kipucolták a birtokát. Az agy nála lévő részeit, valamint a fényképeket a Maryland állambeli Silver Springsben lévő Orvosi Múzeumnak adományozták. Harvey állítólag ígéretet tett, hogy a többi kutatóval együtt közös tanulmányt írnak Einstein agyáról és a vizsgálataik eredményeiről, azonban az ígért írás egyáltalán nem született meg.

...

Később számos kutató vizsgálta meg az egyes források szerint eleinte 240 (mások szerint 170) szeletre szelt, ma már azonban valószínűleg több mint ezer darabban lévő agyat. Egyikőjük volt Marian Diamond, a Berkleyben lévő Kaliforniai Egyetem neuropatológusa, aki 1978-ban egy tanulmányban tette közzé megállapításait. Kiderült, hogy a híres tudós agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek (támasztósejt) aránya is, valamint a fali, a homlok- és a halántéklebeny barázdáltsága sem volt átlagos. A gliasejtek az idegsejteket veszik körbe, támasztó szerepük mellett fontos feladatuk még az idegsejtek táplálása, oxigénnel való ellátása és az ingerület továbbításának elősegítése.

További részletek a cikkben.

https://mult-kor.hu/miert-loptak-el-einstein-agyat-es-mi-lett-vele-20180807?utm_source=social&utm_campaign=miert-loptak-el-einstein-agyat-es-mi-lett-vele-20180807&utm_medium=facebook

Legolvasottabb cikkeink