Miért nincs robotsebészet Magyarországon?

Nem az alapár az oka annak, hogy Magyarországon még nincs egyetlen robot sem, hiszen ezt az összeget kis túlzással bármikor le lehetne hívni egy egészségügyi fejlesztésekre kiírt EU-s támogatási, illetve pályázati keretből. A gond inkább az, hogy a jelenlegi magyar társadalombiztosítási finanszírozás keretei között nem lehetne az így megvett robotot rendszeresen használni - írta a Magyar Narancsban megjelent írásában Lőrincz Balázs Bendegúz, fej-nyak sebész professzor, a frankfurti Bethanien és Markus kórházak fül-orr-gégészeti és fej-nyak sebészeti klinikájának vezetője.

A robot használatának egy-egy betegre lebontott eseti pluszköltsége nagyjából ezer euró a használt műszerektől és az évi esetszámtól függően. Ez pedig nemhogy elérné, hanem bizonyos műtéteknél meg is haladná a beavatkozás egészéért ma Magyarországon az egészségbiztosító által jelenleg megtérített összeget. A német és a magyar fekvőbeteg-elszámolási rendszer ugyanazon az ausztrál eredetű DRG-rendszeren (diagnosis-related groups) alapul; ezt hívják Magyarországon HBCS-rendszernek (homogén betegségcsoportok). Ebben minden diagnózishoz és terápiához egy bizonyos kódot társítanak, majd minden kódhoz egy meghatározott pontszámot rendelnek; egy pontért pedig az adott rendszeren belül rögzített összeg jár. Az egészségügyi intézmény ez alapján számol el, azaz a pontszám és a pont egységárának szorzata adja az állami térítés összegét.

A szó legszorosabb értelmében ezen a ponton múlik a finanszírozás, és válik is el egymástól markánsan a magyar és a német egészségügy. Magyarországon egy pont értéke jelenleg úgy 200 ezer forint, míg Németországban (illetve Frankfurtban, azaz Hessen tartományban) most éppen 3550 euró. Ez a cikk írásának napján pontosan 1 260 250 forintnak felel meg, ez alapján minden német DRG-pont bő egymillió forinttal ér többet, mint egy magyar HBCS-pont. Ráadásul a német érték minden évben inflációarányosan növekszik, míg a magyar értéket igen ritkán korrigálják.

Nagyjából itt kristályosodik ki a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottságának minden problémája, nem csupán az a tény, hogy nincs robot a magyar kórházakban.

Ha változatlan feltételek mellett erre az alulfinanszírozott rendszerre rászabadítanák és rendszeresen használnák a robotot, az még jobban eladósítaná a kórházakat. Az igazi baj viszont ott kezdődne, ha nem rendszeresen, hanem alkalmanként, csak a protekciósok, a haverok, a fontos emberek, a nagyobb összegű hálapénzt fizető szerencsétlen, mit sem sejtő betegek részesülnének ebben a privilégiumban. Ők járnának igazán rosszul, akiket rutint soha nem szerzett sebészek operálnának a robottal, vállalhatatlan komplikációkkal és egekbe szökő halálozási rátával. Ez nyilván senkinek sem hiányzik: a legkevésbé a betegeknek, de az orvosoknak és a robotot gyártó cégnek sem. Ezért, ameddig a jelenlegi finanszírozás áll fenn, jobb is, hogy nincs robot Magyarországon.Továbbiak a cikkben