• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Mikrobiom vizsgálat, agyi sztrók kutatás

Lapszemle 2024.02.28 Forrás: u-szeged.hu
Mikrobiom vizsgálat, agyi sztrók kutatás

Két kutatónő, két transzlációs misszió a HCEMM Science Caféban.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) két kutatónője volt az idei HCEMM Science Café sorozat első estjének vendége a Radnóti Caféban. Dr. Juhász Szilvia az emberi mikrobiom hasznos és káros populációjáról, Dr. Farkas Eszter pedig a sztrók kutatásáról, felismerési és gyógyítási esélyeiről tartott előadást, olvasható a Szegedi Tudományegyetem honlapján. 

Dr. Juhász Szilvia vezetésével a HCEMM-ben működő Rák Mikrobiom Kutatócsoport az emésztőrendszerben élő kedvező és káros baktériumok szerepével foglalkozik, és többek között azt vizsgálja, egyesek közülük hogyan befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását, a káros baktériumok által termelt anyagok milyen mutációs mintázatokkal jelzik a sejtek rossz működését. Az emberi mikrobiom, vagyis szervezetünkben élő jó és rossz baktériumok összessége körülbelül 100 trilliónyi élőlényből áll, számosabb, mint a test sejtállománya. - Ha most átvilágítanának minket, úgy nézne ki, mintha teljesen ellepné szervezetünket - mondta Dr. Juhász Szilvia.

Közülük a jó „lakótársak” az emésztést segítik, vitaminokat termelnek, de az egyensúly felborulhat, és toxinokat termelő rossz baktériumok szaporodhatnak el bennünk. Az általuk termelt genotoxinok a sejtbe jutva képesek előidézni azokat a mutációs szignatúrákat, amelyeket vizsgálva következtetni lehet a hibás sejtműködésre. Példa erre az Escherichia Coli, vagyis a közismert kólibaktérium kutatása; ez a baktérium az emberrel szimbiózisban él, de környezeti tényezők hatására előfordulhat hogy egy colibactin nevű genotoxikus anyagot termel, ami vastagbélrákot siettető mutációkat hoz létre a sejtekben. Bioinformatikai módszerekkel innen megállapítható a coli baktériumra jellemző mintázat, ez pedig később biomarkerként szolgálhat diagnosztikai eszközök fejlesztésére – emelte ki Dr. Juhász Szilvia a kutatás transzlációs kilátását.

Hányan nem ismertek sztrókot elszenvedett embert? – tette fel a kérdést a következő előadásban Prof. Dr. Farkas Eszter, a HCEMM-SZTE Agyi Keringés és Anyagcsere Kutatócsoport vezetője. Kevés kéz volt a magasban, aminek az az oka, hogy Magyarországon évente 40-50 ezer új sztrókos esetet regisztrálnak. Világviszonylatban élete során minden hatodik ember fog sztrókot elszenvedni, és itthon ez az arány még rosszabb, mondta Dr. Farkas Eszter a beálló csendben: a jelenlegi trend alapján minden negyedik emberre sztrók vár.

A riasztó adatot még riasztóbbá teszi, hogy a betegség gyógyulási aránya mindössze 10-20 százalékos, ami nagyon rossznak számít. Dr. Farkas Eszter kutatócsoportja a sztrókos esetek 80 százalékát kitevő, vérrög okozta agyi érelzáródásokat kutatja (van olyan sztrók is, amikor az agyban vagy az agy felszínén vérzés történik). A rossz gyógyulási arány fő oka, hogy a sztrókos betegnek nagyon gyorsan kórházba kell kerülnie, a rendelkezésre álló gyógymódok ugyanis egy nagyon szűk, mintegy 4 órás időablakban alkalmazhatók jelentős mellékhatások nélkül. Sok múlik azon, hogy a beteg környezetében lévők tudják-e, mit kell tenniük; számos beteg azért nem kerül ellátó intézménybe, mert nem ismerjük fel a betegség jeleit.

Ezek a tünetek változatosak lehetnek, de akár egy gyors teszteléssel is megállapíthatjuk, szükséges-e azonnal mentőt hívni. A betegség tipikus jele, amikor a betegnek féloldalt lóg a szája sarka, vagy a végtagjaiban féloldalt zsibbadást, bénulást érez, egyensúlyzavara, látászavara van. Ezeket a helyszínen úgy lehet tesztelni, hogy meg kell kérni a sztrókgyanús beteget, tegye ki mind a két karját maga elé. Ha az egyik kar spontán ereszkedni kezd, az erős jele annak, hogy baj van. Megkérhetjük arra is a beteget, hogy mosolyogjon. Aki a szája egyik sarkával nem tud mosolyogni, ahhoz minél előbb mentőt kell hívni.

További részletek az u-szeged.hu-n

Legolvasottabb cikkeink