Négymillió magyar már átesett a Covidon

Az Európai Unió közös vakcinabeszerzési stratégiája bizonyos vélemények szerint megbukott, a visszafogottabbak szerint bukdácsol. Az biztos, hogy a tagállamok egy része tombol amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az USA polgárait arányaiban nagyobb számban sikerül átoltani, mint az uniós lakosokat. Egy csütörtöki facebookos előadáson Mekely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, valamint Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője a koronavírus és a vakcina résztémái közül a beszerzési gondokat is érintette. Az eseményt az Európa Pont szervezte, írja az Index. 

A bizottságban a gyógyszerkutatási, újabban pedig jórészt a koronavírus elleni vakcina ügyeivel foglalkozó Marofka Ferenc visszaemlékezett a 2020-as évre, amikor a védőeszközöket még minden tagállam egymás elől elkapkodva szerezte be. Ekkor vált biztossá, hogy ez a vadnyugati módszer a vakcinák esetében nem fog működni – tisztázta a helyzetet. Hozzátette, a gyártók sokkal hamarabb ki tudták fejleszteni az oltóanyagokat, mint azt az EU vezetése gondolta volna, de ezt csak azon az áron tudták megtenni, hogy rohamtempóban, a korábbi protokollt félretéve zajlott a fejlesztés. Csak a miheztartás végett: a Merck gyógyszergyártó mintegy 1 milliárd dollárból, 5 év alatt fejlesztette ki az ebola elleni vakcinát, míg a koronavírus elleni oltóanyagot néhány hónap leforgása alatt állították elő. 

Marofka visszaemlékezett tavaly június 12-re, amikor az EU-tagok megállapodtak a közös beszerzési stratégiában. A vakcinagyártókkal zajló egyeztetések főtárgyalója Sandra Gallina lett, ő hozta tető alá a Dél-Amerika és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodást, de nem volt egészségügyi tapasztalata.

A gyártókkal ezután úgy tudtak pillantok alatt megállapodni, hogy rendelkezésre állt a 2,7 milliárdos vészhelyzeti alap, amely felhasználásához nincs szükség a tagállamok egységes felhatalmazására. Ebből utalták a gyógyszercégeknek az előlegeket.

A vállalatokkal kötött szerződések feltétele volt, hogy minél többféle technológiájú vakcina érkezzen, európai gyártás legyen, és legyen szoros együttműködés az EMA-val, az európai gyógyszerügynökséggel. Az utóbbi kritérium volt az oka, hogy a megállapodások első köréből kimaradtak a kínai és az orosz vakcinák gyártói. Összesen 2,5 milliárd vakcinára kötöttek megállapodást.

Az EU–AstraZeneca-birkózómeccs

A szakember külön kitért az AstraZeneca oltóanyagára, amellyel hatalmas csatákat vívott az unió vezetése, hogy tartsa be a beszerzési megállapodásban rögzített pontokat. A 400 millió eurós előleget arra adta az EU a brit–svéd vállalatnak, hogy 100 millió dózist szállítson az első negyedévben. Ehhez képest decemberben a gyártó már csak 80 milliót ígért, januárban pedig 31 milliót – a sejtkultúra a tájékoztatás szerint nem hozott elég termést. A megállapodásban ugyan az szerepelt, hogy más üzemből is érkezhet az EU-ba AstraZeneca-oltóanyag, ám a cég arra hivatkozott, hogy Angliából a velük kötött egyezség értelmében nem tudnak több dózist hozni. Ebből is látszik, hogy szinte háborús helyzet alakult ki a vakcinák körül bizonyos országok között – így Marofka.

Gyorsítana a vakcinagyártáson az AstraZeneca

Szándéknyilatkozatot kötöttek a német IDT Biologikával a gyártási kapacitás bővítéséről. Az AstraZeneca végül 9 millió adaggal toldotta meg a 31 milliós tételt. Marofka jelezte: az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen végül nyilvánosan elnézést kért a tagállamoktól a vakcinaszállítási problémák kezelése miatt, és elismerte, hogy túl optimistán állt a helyzethez az unió. Az EU hasonló helyzetek elkerülése végett egy ideje figyeli az uniós vakcinaexportot, és életre hívta a HERA nevű hálózatot. Az uniónak most az a célja, hogy nyárig be legyen oltva az EU felnőtt lakosságának 70 százaléka.

Merkely Béla ezen a ponton feltette a kérdést: miért nem védi az érdekeit ugyanúgy az EU, mint Nagy-Britannia. Az unió miért enged ki vakcinákat a területéről, miközben ők ezt nem teszik meg? Fel kellene venni a kesztyűt, mint ők vagy az USA. Marofka erre így felelt: ha az Európai Unió exportkorlátozásokat vezetne be, azon mindenki veszítene, aki részese a kereskedelmi láncolatnak. Ezért nem lehet lezárni a határokat. Mellékgondolatként megemlítette, hogy számos szegényebb országba egyáltalán nem jut el vakcina, és az ezzel kapcsolatos morális felelősséget firtatva hozzáfűzte: El kell gondolkodni, hogy helyes-e, hogy mi a sportolóinkat oltjuk, míg máshol a frontvonalban küzdő egészségügyi személyzet nem kapott még vakcinát. 

...

Merkely közölt néhány belsős adatot: az SE orvosai 100 százalékban beoltatták magukat, míg a szakdolgozók 92 százalékban tettek ugyanígy. Ez azért fontos, mert ahogy aláhúzta: akik nem oltatják be magukat, előbb vagy utóbb meg fogják kapni a fertőzést. Meglátása szerint azoknak, akik kaptak oltást, vagy átestek a betegségen, meg kell adni a részleges szabadságot a korlátozások nélküli a mozgásra.

"Pozitív vagyok: a fertőzés szezonalitása és az egyre növekvő vakcinálás miatt nyárra már sokkal jobb lesz a helyzet. Mondok egy komoly számot: 4 millió magyar már átesett a fertőzésen" – hökkentette meg a nézőket a rektor. A hivatalosan igazolt napi fertőzésszámnál ugyanis szerinte 6-7-szer többen betegszenek meg naponta.

A teljes cikk a portálon olvasható.