Nem lehet minden kórházban sürgősségi betegellátó osztály!

Minden akut ellátást nyújtó kórházban kell sürgősségi betegellátó osztály (SBO), de nem kell minden kórháznak akut ellátással foglalkoznia – mondta a MedicalOnline-nak Berényi Tamás aneszteziológus, sürgősségi orvostani szakorvos.

A sürgősségi osztályok szervezeti feltételrendszere csak azokban a kórházakban biztosítható, ahol komplex akut ellátást nyújtanak, ugyanakkor alapvető betegbiztonsági kérdés, hogy az ilyen szolgáltatóknál legyen sürgősségi egység – mondta lapunknak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) egyik alapítója, nyolc éven át elnöke.

Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszter múlt héten, parlamenti bizottsági meghallgatása során azt mondta, azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen (...) sürgősségi ellátás. Berényi Tamás szerint a kijelentés nyomán az a kérdés, hogy az ellátórendszer valóban igényel-e ennyi – komplexitásában elégtelen – akut jellegű ellátásban részt vevő kórházat.

Bár a sürgősségi osztályok feladata egyfajta ambuláns ellátás, de hatékonyság és hasznosság szempontjából kell egy megelőző, szélesebb alapokon álló rendszerelem. Ez ma még az alapellátáshoz tartozik, számtalan gyakorta elégtelen megoldási próbálkozással.

Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán annak ellenére említette meg az újabb beavatkozás lehetőségét a sürgősségi betegellátás rendszerébe, hogy az elmúlt években számos intézkedés történt a sürgősségi és ügyeleti rendszert érintően. Kásler Miklós már hivatalba lépésekor azt ígérte, kiemelten foglalkozik a tárca a sürgősségi ellátással, így 2019 januárjában jelent meg az a miniszteri rendelet, amely kötelezővé tette a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) bevezetését az ország valamennyi SBO-ján. Az azóta leköszönt erőforrás miniszter már január közepén bejelentette, hogy „mióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán”. Később, tavaly júliusban elindult az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sürgősségi ügyeleti modellprogramja is Hajdú-Bihar megyében, akkor azt tervezték, hogy idén már országszerte ez a rendszer működik majd. A programtól azt is remélték, hogy mérsékli majd az SBO-k leterheltségét.

Amióta valamennyi SBO-n bevezették az MSTR kötelező alkalmazását, folyik az adatok gyűjtése, ám komplex szakmai analízisre és auditra ez idáig nem került sor – mondta felvetésünkre a szakember.

Az OMSZ elsődleges feladata a mentés – szögezte le a hajdú-bihari pilottal kapcsolatban Berényi Tamás, aki szerint a szolgálat fajlagos szakorvos-létszáma a legrosszabb, legszegényesebb a sürgősségi ellátásban. Véleménye szerint hibás döntés volt irányítási feladattal megbízni a szolgálatot, mert ez egy külön szakma, amelynek hangsúlyosan függetlennek kell lennie minden szolgáltatótól. A hajdú-bihari pilot eredményei egyelőre a szakma számára sem ismertek, de az MSOTKE alapítója szerint – az OMSZ nélkül, mint struktúra – jó irány lehet az alapellátás sürgősségi feladatainak kiváltására.

Ugyanakkor Berényi Tamás ismét hangsúlyozta: nincs ügyelet! A sürgősségi betegellátás folyamatos ellátási forma, ami holisztikusan közelíti meg a beteget és képes őt indivídumként szolgálni. A medicina a személyre szabott gyógyítás irányba halad, aki mást erőltet, az fordítva megy az egyirányú úton.