• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem mondta el az orvos, hogy belehalhat a kezelésbe

Lapszemle 2023.09.20 Forrás: rtl.hu.
Nem mondta el az orvos, hogy belehalhat a kezelésbe

Júlia fia, Tamás szerint a kórházi tájékoztatás nem tért ki arra, hogy a kuratív kemoterápia halálos kimenetelű is lehet.

Egy leukémiás nőnek választania kellett, hogy az egyéves túlélést ígérő kezelést választja, vagy egy megterhelőbbet, ami 5-7 évvel is meghosszabbítja az életét. Családjával egyetértve az utóbbit választotta, de néhány nappal a kezelés megkezdése után belehalt a szövődményekbe. Fia szerint máshogy döntöttek volna, ha tisztában lettek volna azzal, hogy a terápia halálos kimenetelű lehet, de a kórház erről nem tájékoztatta őket – és ezt a Kúria is megerősítette, írja az rtl.hu

Júlia négy évvel ezelőtt, kórházi kezelése során vesztette életét. 2019 márciusában leukémiával vették fel az egyik egészségügyi intézmény belgyógyászati klinikájára, ahol az osztályvezető főorvos szóban tájékoztatta az alkalmazható terápiákról: lehetőség volt nagy dózisú, ún. kuratív kemoterápiára, ami 5-7 éves túlélésre adhat esélyt, valamint kis dózisú, ún. palliatív kezelésre, amelynél kb. egyéves túlélésre lehetett számítani.

A főorvos azt is elmondta, hogy a kuratív terápia megterheli a szervezetet, súlyos szövődmények, fertőzés is felléphet. A tájékoztatásnál Júlia felnőtt gyermekei is jelen voltak. A beteg a kuratív kemoterápiát választotta: az előzetes vizsgálatok is alátámasztották, hogy nincs olyan állapotban, ami kizárná ennek a lehetőségét.

Csaknem egy héttel az után, hogy Júlia kórházba került, elkezdték a terápiát. Ám négy nap után súlyos állapotromlás miatt le kellett állítani a kezelést: tüdőgyulladás és súlyos légzési elégtelenség alakult ki. 

Júlia elvesztette az eszméletét, és már nem is tért magához, öt nappal később elhunyt. 

Júlia fia, Tamás szerint a kórházi tájékoztatás nem tért ki arra, hogy a kuratív kemoterápia halálos kimenetelű is lehet, és ha édesanyja ezzel tisztában lett volna, akkor a rövidebb, de biztosabb túlélést ígérő palliatív kezelést választja. Bírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy a kórház megsértette a teljes családban éléshez való jogát és emberi méltóságát – utóbbit azzal, hogy miután édesanyja cselekvőképtelen állapotba került, neki kellett döntenie az ellátásáról anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást kapott volna a kezelés menetéről.

További részletek az rtl.hu-n