Nincs ellenszere az újra támadó halálos vírusnak

Fertőzése magas lázat, kiterjedt külső és belső vérzést okoz. A ma ismert legvirulensebb emberi kórokozó, a mortalitása 50-90 százalék körüli. Az első kitörés 1976 augusztus 26-án történt Yambukuban, mely egy kis falu a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, és a közelében található az Ebola folyó (innen kapta a betegség a nevét). Mostanra a mutációk miatt öt különböző típusát tartják számon a vírusnak (Zaire, Szudán, Reston, Elefántcsontpart, Bundibugjo). Afrikában eddig már legalább tíz ebola járvány volt, de biztosra vehető, hogy a betegség folyamatosan jelen van a kontinensen. Rendkívül súlyos, gyorsan lezajló betegség, aminek nem találták meg eddig az ellenszerét. Vajon minket, magyarokat is veszélyeztet az újból támadó ebola? A vírusról dr. Szlávik Jánossal az mno.hu portálja beszélgetett.

Idén februárban ismét kitört az ebolajárvány, ezúttal Guinieában, ahol a halottak száma megközelíti a százat, sőt a vírus néhány héttel később átterjedt Libériára is. A sajnálatos események kapcsán felkerestük dr. Szlávik Jánost, a Szent László kórház főorvosát, a portál arra kérte, beszéljen a vírusról, valamint arról is, hogy kell-e attól tartanunk, hogy világszerte elterjed a betegség, és miért nincs ellenszere az ebolának?

Dr. Szlávik János válaszában kiemelte: Sok vírus van a világon, aminek még nem találtuk meg az ellenszerét, ilyen például az AIDS is. Az ebola egy rendkívül nagy és változatos vírus, nemhogy ellenszer, de még védőoltás sincs rá, és valószínűleg egy jó ideig nem is lesz.

1976-ban regisztrálták az első esetet, hogyhogy nem lett belőle világméretű járvány – tette fel a kérdést a portál, amelyre a szakember így reagált: – Egy rendkívül súlyos, nagyon gyorsan lezajló betegségről beszélünk, a lappangási idő mindössze 1-2 nap, és a lefolyása is hasonlóan rövid idő alatt bekövetkezik. De fontos tudni, hogy ez a betegség emberről emberre nehezen terjed, kézfogással, tüsszentéssel, hétköznapi emberi kapcsolat révén nem lehet elkapni. Vérrel, vagy testváladékkal kell érintkezni ahhoz, hogy valaki megfertőződjön. Ha valaki a lappangási idő alatt repülővel elhagyja a kontinenst, mire földet ér valahol, addigra nagy valószínűséggel már komoly tünetek jelentkeznek nála, így a helyi hatóságok viszonylag gyorsan tudnak reagálni.

Azon kérdésre, hogy Afrikán belül milyen okok miatt terjed leginkább a vírus, a Szent László kórház főorvosa így felelt: – Nem véletlen, hogy először az egészségügyi dolgozók szoktak megfertőződni, hiszen ők kerülnek először testkontaktusba a betegekkel. Afrika sok országában nagyon rossz a helyzet a kórházakban, gyakran ugyanazzal a tűvel adják be az injekciókat a betegeknek, akik így természetesen meg is fertőződnek. Emellett a temetési szokások is okolhatóak azért, hogy mondjuk egy másik faluban is elterjed az ebola. Az elhunyt teste csupa vér, ettől függetlenül a hozzátartozók ölelgetni, csókolgatni szokták a holtestet temetés előtt, ami miatt könnyen átterjed a vírus. Aztán hazamennek a saját falujukba, és ott a saját családjukat is megfertőzik.

Magyarországon regisztráltak olyan beteget, aki feltehetően ebolával fertőzött volt, egyáltalán fel vagyunk készülve egy ilyen eseményre? – tette fel az utolsó kérdést a portál, amelyre dr. Szlávik János így válaszolt: – Hazánkban, amikor a súlyos koronavírus okozta légúti fertőzések megjelentek, akkor döntöttünk úgy, hogy csinálunk olyan kórtermeket, ahová súlyos, vérzéses lázzal járó betegeket el lehet helyezni. Két kórterem van, ami negatív nyomással rendelkező levegővel rendelkezik, monitorral lehet a beteget megfigyelni, kémiai toalett van benne, és szkafanderben lehet belépni. Eddig még sosem kellett őket használni, de természetesen fel kell készülni minden eshetőségre.