• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Olyan kevés az ápoló, hogy már a szabadságok kiadása is gond

Lapszemle 2022.05.13 Forrás: index.hu
Olyan kevés az ápoló, hogy már a szabadságok kiadása is gond

Aki nagyon akart, kiskapuk segítségével a tilalom ellenére már távozott az egészségügyből.

Egy mentálisan és fizikálisan elfáradt, létszámában megcsappant ápolói társadalom képét festette le az Indexnek a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke. Bugarszki Miklóst az ápolók nemzetközi napja alkalmából kérdezték arról, hogy lesz-e a tilalom lejárta után mindent elsöprő felmondási hullám, hogy érződnek-e még a Covid-hatások, és hogy melyek azok az egészségpolitikai lépések, melyeket az újonnan megalakuló kormánynak mihamarabb meg kell lépnie.

Bár a humánerőforrás-hiány már így is hatalmas, több egészségügyi szervezet újabb távozási hullámra számít a május 31-én megszűnő, 2020 ősze óta, kisebb-nagyobb megszakításokkal tartó felmondási tilalom miatt. 

A Magyar Ápolási Egyesület vezetője ugyanakkor azon az állásponton van, hogy aki nagyon akart, kiskapuk segítségével a tilalom ellenére távozott az egészségügyből. Ha valaki például három napig igazolatlanul hiányzik, kénytelenek elküldeni, de voltak olyan egészségügyi dolgozók, akik szándékosan nem vették fel a harmadik oltást, abban a reményben, hogy eltanácsolják őket.

Emellett kiemelten méltányolható esetekben közös megegyezésekre is volt példa, hiszen ha egy dolgozó elköltözött a munkahelyétől mondjuk 120 kilométerre, nem várták el tőle, hogy onnan járjon be, az intézményvezető pedig amit saját hatáskörben megtehetett, azt meg is tette. Mindezek alapján én nem számítok mindent elsöprő felmondási hullámra, az viszont tény, hogy a helyzet már van olyan súlyos, hogy csupán egyetlenegy szakdolgozó kiesése is komoly problémát jelent – mondta az egyesület alelnöke, kiemelve, hogy noha a koronavírus-járvány visszahúzódott, feladat most is van bőven, jelenleg elsősorban azok a betegek jelennek meg a kórházban nagy számban, akiknek a műtétei, kezelései a pandémia miatt mostanáig halasztódtak.

Bugarszki Miklós arra a kérdésre, hogy az azóta eltelt mintegy 12 évben az életpályamodellből mi valósult meg, a következőt felelte:

Bizonyos területeken jól látható a fejlődés, bővültek például a képzési lehetőségek és sokat javult a nővérszállók állapota. A rekreációszervezés azonban még mindig hiányzik, és a nyugdíjasévekre vonatkozó javaslatok is csak gyerekcipőben járnak

– összegezte a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke. Hangsúlyozta, hogy bár az egyik legfontosabb elem, a béremelés terén is történt előrelépés, még mindig vannak hiányosságok, nem mindenki kapta meg ugyanis azt a pénzt, amire az ígéretek szerint számítani lehetett. Szintén gondot jelent, hogy egyre csak nyílik az olló az orvosi és az ápolói bérek között, utóbbi aránytalanul leszakad, ami feszültségekhez vezet. Éppen ezért az egyesület továbbra is fenntartja azt a korábban megfogalmazott javaslatot, hogy az ápolók bére végzettségi szinttől függően ne legyen kevesebb, mint az orvosi bérek 50-70 százaléka.

„Az újonnan megalakuló kormánynak a következő ciklusban mihamarabb fel kell mérnie, hogy a béremelés tekintetében hol vannak még hiányosságok, és azokat rövidesen korrigálni is kell. Bízunk abban továbbá, hogy minisztériumi szinten is kineveznek egy országos vezetőápolót, aki az egészségpolitika legmagasabb szintjén képes kijelölni a legfontosabb stratégiai irányokat” – tette hozzá Bugarszki Miklós.  Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink