Rejtély, ki vezérelte az egészségügyben zajló folyamatokat

A magyar egészségügy ellen az utóbbi 13 év alatt elkövetett legnagyobb bűn az, hogy a prioritási listán egyre lejjebb csúszott. Bár egy intézkedés sem irányult célzottan ellene, a rendelkezések, mint például a költségvetési törvények, mégis ezzel a következménnyel jártak – mondta a Hírklikknek dr. Weltner János. A főorvossal arról beszélgettünk, folyt-e egészségügyi kormányzás 2010 óta, és azt milyen célok határozták meg. Kiderült, a rendszer egészének fejlesztéséhez szükséges törvények ugyan nem születtek meg, viszont nyilvánvalóvá vált az a politikai cél, hogy a közpénzből finanszírozott egészségügy egyre kevesebbe kerüljön. Ez pedig korlátozza a hozzáférést és az ellátások minőségét.

Folyt-e egészségügyi kormányzás az utóbbi 13 évben? 

Kifejezetten egészségügyi kormányzásról nagyon nehéz lenne beszélni, hiszen ahhoz szükség lett volna egy Egészségügyi Minisztériumra, ami viszont nincsen. 2010 óta az egészségügy – együtt az oktatásüggyel, szociális ügyekkel, kultúrával – salátaminisztériumok részévé vált, hasonlóan a gyanútlan szemlélők életét nehezítő salátatörvényekhez. Az egészségügyi kormányzás a közszféra kormányzásának a keretén belül zajlott, és ez jelenik meg abban a változássorozatban, ami a közszférának a különböző szolgálati jogviszonyba való átterelésével jellemezhető. Magyarán a hajdanán szabadfoglalkozású orvosok és a hajdanán nagy önállósággal dolgozó pedagógusok egy olyan szolgálati törvényrendszer alanyai, ahol az állam sokkal kifejezettebben és határozottabban tud beleszólni a munkájukba, mint ahogy évszázadok alatt kialakult. 

Mi volt ennek a célja?  

Jóindulattal azt lehet mondani, hogy így biztosítható az egyenlő hozzáférés a tudáshoz, az egészségügyhöz, a jogszolgáltatáshoz, és ez akkor biztosítható, ha egységes vezérlőelv irányítja. Más nézőpont szerint az, hogy ezeket a területeket közvetlenebbül rendeljék alá a kormányzati politikai céloknak. 

Melyek ezek a politikai célok?

Ami a politikai célok közül nyilvánvaló – kizárólag az egészségüggyel kapcsolatosan –, hogy egyre olcsóbbá tegyék a közpénzből fizetett egészségügyet. Részben önmagában, annak érdekében, hogy a munkaerő ára Magyarországon a lehető legalacsonyabb legyen, hiszen az egészségügyi járulék és az ezekből fizetendő, fenntartandó egészségügyi ellátórendszer jelentős hatással van a gazdasági versenyképességre. Talán félt a kormány, hogy az egészségügyi kiadások a GDP-vel valamilyen arányban növekszenek, és ennek nyomán elveszítjük azokat a termelőüzemeket, amelyek azért települtek Magyarországra, mert nálunk olcsóbb a munkaerő, és mert sok területen van kiképzett munkaerő. Az mindegy, hogy ez járulék-, vagy adóbefizetésekből táplálkozik, de inkább csökkenteni igyekeztek. Ezt mutatja, hogy az eddig ismert költségvetési tervek szerint a GDP arányos kiadás 2024-re még alacsonyabb lesz. Nevezetesen a központi forrásokból fakadó egészségügyi költségvetés – az állami kiadások összege – a GDP 3,6 százalékára csökken, miközben az európai átlag ennél jóval magasabb. 

További részletek a cikkben.