Rekordhosszú várólisták a magyar kórházakban

Az elmúlt másfél évben a koronavírus járvány megfékezésére bevezetett korlátozások hatására rekordhosszúságúra nőttek a várólisták, legyen szó kisebb, vagy nagyobb beavatkozásokról. Szakemberek már az első járványhullám után megjósolták: akkor nőhet meg igazán a várakozási idő, amikor lecsillapodik a járvány. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása szerint a műtétre várók 2022-ben sem számíthatnak kevesebb várakozásra, mint a járványt megelőzően, sőt talán még romlott is a helyzet 2020-hoz és 2021-hez képest, írja a Pénzcentrum. 

2019-ben egy csipőprotézis műtétre 291 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő országosan, amely 2020 májusában 324 nap, 2021 januárjára 371 napra nőtt. Jelenleg az átlagos tervezett várakozási idő 528 nap. Ez pedig csak egy a sokféle beavatkozás közül, amely esetén a NEAK adatai szerint várhatóan több mint egy évet kell várnia a betegeknek, mire sorra kerülnek.

A Pénzcentrum 2020-ban, 2021 év elején és nyarán, illetve szeptemberben is lekérdezte a kórházi várólisták hosszát a NEAK által biztosított felületen. Ezeket az adatokat összevetve a jelenlegi várólisták hosszával azt láthatjuk, hogy néhány beavatkozás esetében csökkenés mutatkozik, míg más műtétek esetében tovább nőtt a tervezett várakozási idő.

Ha valakinek panasza van, mindenképpen forduljon orvoshoz, vizsgáltassa ki magát, hogy ha szükséges, az orvos mielőbb elő tudja jegyezni műtétre. Azok a diagnosztizálatlan betegek, akiknek az állapota már műtéti beavatkozást igényel, minél később jutnak el szakrendelőbe, annál rosszabb lehet az állapotuk, mire oda kerülnek - ez pedig rontja az esélyeiket a sikeres műtétre, gyors gyógyulásra. A vizsgálatot tehát semmilyen okból nem éri meg halogatni. Természetesen az, hogy ki mikor kerül sorra, nagyban függhet az ötödik hullám lefolyásától, viszont az biztos, hogy minél előbb várólistára kerül valaki, annál biztosabb, hogy időben megműtik.