Prioritásokról, közérzetjavító intézkedésekről a MOK kongresszusán

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán, ahol az is kiderült, súlyos közegészségügyi következményei lettek annak, hogy az etikai ítélkezés jogát megvonták a köztestülettől - tudósított az eseményről a medicalonline.hu.

Amíg olyan orvosok gyakorolhatják a hivatásukat, akik a méhnyak- vagy a covid-szűrést kamunak, a mammográfiát rákkeltőnek mondják, és velük szemben a hivatásrendi köztestület nem járhat el, mert elvonták tőle az etikai ítélkezés jogát, annak komoly közegészségügyi és morális következményei lehetnek – jelentette ki kongresszusi nyitóbeszédében Álmos Péter, a MOK elnöke, kiemelve, hogy a kamara léte a hivatás és a betegek érdeke. Jelezte azt is, az etikai eljárások visszavétele mellett továbbra is igényt tartanak a közhiteles orvosi nyilvántartás vezetésére és arra, hogy a 33 ezer orvost tömörítő szakmai szervezetként részt vegyenek az irányelvek készítésében.

Optimális ellátás esetén nem illene elkerülhető halálokok miatt meghalni – mondta Orosz Éva, aki szerint az ellátáshoz való hozzáférés egyre rosszabb. Ezért is fordulhat elő, hogy Európában a magyar társadalom az egyedüli, amely számára az egészségügy az első helyen szerepel a legsúlyosabb társadalmi és gazdasági kérdések sorában. Mindeközben nemcsak az unió, de a posztszocialista országok is elhúztak mellettünk az ágazat GDP-arányos részesedését és az egy főre jutó egészségügyi költések tekintetében egyaránt. A rendkívül alacsony, a gazdasági lehetőségektől messze elmaradó finanszírozásból ered az ellátáshoz való hozzáférés trendszerű romlása – állapította meg a professzor, hangsúlyozva, hogy a magánkiadások ugyan nem pótolhatják a közkiadások növekedésének hiányát, de lenne tér többletbevételre, például az önkéntes biztosítók szerepének növelésével.

Az aktuális helyzet megkívánja, hogy egészségpolitikáról beszéljünk, mert a szeptember óta folyó, permanens választási kampány top három témakörbe bekerült az egészségügy is. Ezért fel fog értékelődni a kamarák és az egészségügyben dolgozók, valamint a a szakértők morális szerepe – vélte Gilly Gyula, aki a WHO egészségügyi teljesítményértékelési szempontrendszerét (Health system performance assessment – HSPA) ismertető előadásában úgy fogalmazott: a magánérdek nem keverhető össze a közérdekkel, és össztársadalmi szempontból a közjót kell szem előtt tartani.   

Szürreális célnak tűnik, hogy azonos minőségben és várakozási időn belül történjen meg valamennyi beteg ellátása kortól, nemtől, bármely egyéb hovatartozástól függetlenül, de ebből nem következik, hogy az igazságosság és tisztességesség alapelvét nem kell normatív szabállyá tenni az egészségügy működésében – szögezte le az orvos-közgazdász, aki Orosz Éváéval meglehetősen egybecsengő válaszokat adott a nézők soraiból érkező kérdésekre: mikor lesz prioritás az egészségügy a politika számára.

Az egészségügy nem választási kérdés. A politikusokra sem társadalmi, sem szakszervezeti részről nem nehezedik olyan nyomás, ami arra sarkallná őket, hogy ne csak a kommunikációban, hanem a források elosztásában is priorizálják az ágazatot – fogalmazta meg Orosz Éva a kutatói álláspontot. – Társadalmi nyomás híján erre legfeljebb akkor van esély, ha olyan államférfiak vezetnek egy országot, akik a lakosság hosszú távú érdekeit tartják szem előtt, és nem azt, hogy elveszítik a választásokat.

A paraszolvencia vagy a minőségi munkát gátló szervezési problémák és környezeti tényezők okozzák, hogy még mindig nehezen jutnak el a betegek a rendelőkbe – bontakozott ki parázs párbeszéd Ónodi-Szűcs Zoltán, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős korábbi miniszteri megbízott előadását követően.

Új világban élünk, amelynek egyik új és hatékony eszköze a JIR, az egészségügy ügyfélszolgálata – foglalta össze a JIR és az EgészségAblak applikáció bevezetésének célját a miniszteri megbízott, és elmondta azt is, maradtak hiányosságok az uniós JIR-projekt lezárását követően:

nincs forrás a betegirányítókra,

kevés pénz az Országos Kórházi Főigazgatóság JIR-t érintő monitoring-tevékenységére,

hiányzik a call-centerek háttértámogatása,

a jövő évi költségvetésben nincs nyoma a működtetésre szánt forrásnak.

A páciensek közérzetére és az egészségügyről alkotott – meglehetősen rossz – véleményére rendkívül pozitív  hatással lehetne a JIR – vélte Ónodi-Szűcs Zoltán, aki szerint miközben 8-10 milliárd forinttal segítenek 8-10 ezer betegen a várólista csökkentő programokkal, a nyáron bevezetett rendszer sokkal kevesebb forrást igénylő fenntartásával százezrek betegútja lenne megkönnyíthető.

Továbbiak a teljes tudósításban