• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

"Soha nem voltak annyira frusztráltak az orvosok, mint most”

Lapszemle 2020.06.20 Forrás: 24.hu

"Mi nem blöffölünk, azért ehhez az eszközhöz folyamadunk, mert látjuk benne az erőt, az ütőképességet".

Elindította az orvosok önkéntes túlóra felmondásának a járvány miatt elhalasztott akcióját az orvoskamara, aminek alelnöke a 24.hu-nak azt mondta: a kamara által javasolt bérrendezés nem alku tárgya, a mostani akciójuk pedig nem blöff és az ügyeleti rendszer összeomlását eredményezheti.

„Nem várhatunk tovább, most már nincs tovább” – mondta a 24.hu megkeresésére Álmos Péter annak kapcsán, hogy a Magyar Orvosi Kamara péntek délelőtt közleményben ismertette: június 19-től kezdik meg az orvosok önként vállalt többletmunka és külső ügyeleti vállalások felmondásának ügyvédi letétbe helyezését.

Ahhoz, hogy ki lehessen állítani az ügyeleti sorokat, kényszerből köt szerződést az orvos. Ez olyan mértékű terhet ró rájuk, ami a korai kiégésükhöz vezet. Hogy ne álljon elő ilyen helyzet, az alapvetően az állam és a döntéshozók feladata lenne – magyarázta a MOK alelnöke, aki hozzátette, a magyar egészségügyi rendszer több évtizede az orvosok önkizsákmányolására épül.

Az önkéntes túlmunka felmondása nem újkeletű dolog, azt már az előző, Éger István által vezetett orvoskamara is kilátásba helyezte. Most azonban úgy tűnik, a november óta új elnökséggel működő MOK komoly lépésre szánta el magát, aminek következtében, ha nem történik az egészségügyben bérrendezés, akkor az orvosok többsége nem végzi majd el a törvény által maximálisan elrendelhető munkán felüli munkamennyiséget.

Nem véletlen a MOK már tavaly novemberben kilátásba helyezett akciójának mostani indítása. Álmos Péter elmondta, a kamara adott némi haladékot a téli-tavaszi bértárgyalások miatt, ezek azonban eddig nem vezettek eredményre. A koronavírus-járvány miatt jegelték az önkéntes túlmunka felmondásának megszervezését azzal a kitétellel, hogy a 2021-es költségvetésnek tartalmaznia kell a bérrendezést.  Nem tartalmazza, így május végén a MOK arról határozott, elindítja az akciót, aminek finomhangolása az elmúlt hetekben zajlott.

Az alelnök kiemelte, a túlmunka felmondása a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy megmutassák, mennyire az orvosok lojalitásán és odaadásán múlik az, hogy egyáltalán működik az egészségügy. Az orvostársadalom nagyon frusztrált, talán soha nem volt annyira az, mint most, és ezt a frusztráltságot csak növelte a járvány. Soha nem volt akkora esély az összefogásra, mint most – állítja Álmos Péter. A pszichiáterként dolgozó MOK-alelnök amióta a pályán van, még nem érezte, hogy az orvostársadalom elégedett lenne azzal, ahogy a döntéshozók megfelelően kompenzálják és megbecsülik azt az időt, energiát, felelősséget, amit az orvosok beletesznek a munkájukba.

...

Nem blöff

Úgy tűnik, a kormány ezúttal komolyan veszi a bértárgyalásokat, legalábbis erre utal az a napokban Pintér Sándor belügyminiszter által létrehozott munkacsoport, ahol  a kormány és az egészségügy több szereplője – például a kamara – is helyet kapott. Álmos Péter szerint ez valóban egy fontos lépés afelé, hogy elérjék a kívánt eredményt, de ez nem maga az eredmény. Azt elismerte, hogy több a tárcát és az egészségügy számos szereplőjét is magában foglaló, láthatóan határozott irányt vevő munkacsoportra még nem volt példa. "Az irány jó, de ott a költségvetés az asztalon, és nincs benne a bérrendezés, ezért nem várhattunk tovább".

Arról, hogy mi történik, ha élesednek a letétbe helyezett túlmunkafelmondások, Álmos Péter azt mondta: összeomlik az ügyeleti rendszer. Az akció „sikeréhez” nem is kellene az, hogy nagyobb létszámban csatlakozzanak az orvosok. „Az orvosok általában a havi két ügyelet felett már önként vállalt többletmunkában teljesítik az ügyeleteket. Ha ezt nem vállalják, akkor nem lehet kiállítani az ügyeleti sorokat, azok nélkül pedig nincs folyamatos betegellátás” – magyarázza az alelnök.

A többször kilátásba helyezett túlmunkafelmondás kapcsán a MOK is hangsúlyozta, ez nem egyenlő a sztrájkkal, hiszen nem a kamara kompetenciájába tartozik a sztrájk megszervezése. Az alelnök szerint azonban nincs is szükség sztrájkra, mert a magyar egészségügyi rendszer olyan mértékben épül az orvosok kizsákmányolására az önkéntes túlmunka gyakorlatával, hogy annak felmondása is elég erős és hatásos nyomásgyakorló eszköz, azonban a kamara akciójának elsődleges célja a rendszer hiányosságaira történő figyelemfelhívás.

Mi nem blöffölünk. Ez nem olyan téma, amivel játszadozni, vagy blöffölni lehet. Azért ehhez az eszközhöz folyamadunk, mert látjuk benne az erőt, az ütőképességet – tette hozzá a MOK-alelnök, aki szerint nemcsak az orvosok, hanem a betegek érdeke is az, hogy rendeződjenek a bérek.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink