Száguld a klinikum, kullog a népegészségügy

Miközben a klinikumban óriási előrelépést és átalakulást vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el, elsősorban az azt szolgálni hivatott rendszerek folyamatos leépülése nyomán – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián, tudósít a MedicalOnline. 

A legjobb módszerek sem működőképesek, ha izoláltak maradnak egy rendszeren belül, ezért nem elég az egyes szereplők igényeire odafigyelni, csak a hálózatos összerendezés eredményezhet egy jobban működő egészségügyi ellátórendszert. Ezzel a gondolattal nyitotta meg Kosztolányi György, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Bizottság az Egészségért (MTA EBE) testületének harmadik szakmai napját. Csütörtökön, az Akadémián ismét arra keresték a választ, melyek a továbblépés lehetőségei a magyar egészségügy számára a tudomány szempontjai szerint.

A precíziós medicina új horizontjaiba adott betekintést előadásában Molnár Mária Judit egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem (SE) Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, aki szerint a diagnosztika technológiai fejlődése és a biomedicinális kutatások eredményezték, hogy az evidence based gyógyítás után személyre szabott orvoslás korszakába léptünk. A gyógyítás innovatív módja az egyén genomiális, környezeti és életmódbeli adatait használja fel ahhoz, hogy a kezelésekkel a legjobb eredményeket érjék el az orvosok.

A genetikai vizsgálatok változatos palettája áll a gyógyítás szolgálatában, ha ezek közül körültekintően választunk, ezek az eljárások lehetnek költséghatékonyak akkor is, ha drágák. Míg korábban egy-egy ritka betegség diagnosztizálása akár hónapokat is igénybe vett, a mesterséges intelligencia (MI) segítségével – például arcfelismerő rendszer, amely képes azonosítani egyes szindrómákat – ma már sok idő nyerhető. A diagnosztika és a terápia fejlődése együttesen tette lehetővé, hogy a legtöbb daganattípus esetén nőtt a túlélési idő, a farmakogenetikai vizsgálatok segítségével pedig számos esetben sikerült mérsékelni a gyógyszerek mellékhatásait – sorolta a precíziós orvoslás előnyeit a professzor, a fejlesztés alatt álló innovatív kezelések között említve a genetikus és sejt terápiákat.

A jövő az adatvezérelt orvoslás, amelynek egyik legfontosabb alappillére az adatgyűjtés és megosztás – vélte az intézetvezető, megemlítve a Semmelweis Federált Adattárházat, amelyet a szenzitív egészségügyi adatok biztonságos megosztására alakítottak ki az SE-n.

Ne gyűjtsünk szemetet!

A klinikai adatok bevitelének módja minősége meghatározza a felhasználható adatbázisok minőségét, ha szemetet viszünk be az adatbázisba, csak szemetet tudunk kinyerni – fogalmazott Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának professzora, aki ugyancsak a nemzetközi platformon összegyűjtött tapasztalatok fontosságát hangsúlyozta előadásában. Míg a tradicionális gyógyítás az orvosok tapasztalataira, kisebb klinikai vizsgálatokra és protokollokra támaszkodik, az adatvezérelt orvosi döntések tényeken és mintázatokon alapulnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre. Ezért is lesz nagy jelentősége, amikor csatlakozunk az európai egészségügyi adattérhez (European Health Data Space Regulation, EHDS).

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartás (Electronic Health Records, EHRs) a tényleges kapu az MI támogatott betegellátáshoz, ami Magyarországon a TAJ-szám köré összpontosul, a populáció szintjén szinte teljes, 98 százalékos lefedettséget biztosít. Ugyanakkor ahhoz, hogy prediktív – a beteg jövőjét megjósoló – modellé válhasson, longitudinális folytonosságra van szükség.

Népegészségügyi programra várva

Nagy hiba az egészségügyre költségként tekinteni, mert az egészséges lakossággal sokkal többre megyünk, mint a megrokkanttal – hívta fel a figyelmet Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézetének professor emeritusa, leszögezve: a népesség egészségi állapota alapvetően befolyásolja a gazdasági termelékenységet.

A hatékony népegészségügyi stratégiának és az erre épített népegészségügyi programnak – kormányoktól és pártpolitikától függetlenül – a lakosság egészségi állapotának javítását kell szolgálnia. Azonban idehaza ezeknek a programoknak jelene nincs, csak múltja – fogalmazott a professzor, 1987-től áttekintve a korábbi programokat.

A 2001-ben meghirdetett, Mikola István akkori egészségügyi miniszter nevéhez fűződő Egészséges Nemzetért népegészségügyi programot – amelynek vitathatatlan vívmánya volt az emlőszűrés bevezetése – Szócska Miklós ígérete követte. A Semmelweis tervben 2013-ra tervezték a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez elmaradt. Nem került a parlament elé a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 elnevezésű program sem, amelynek létrehozásáról 2016 októberében döntött a kormány. Mindeközben 2017-ben Szentes Tamás akkori tisztifőorvos kezdeményezése nyomán a „népegészségügyi helyzet javításáért” együttműködési megállapodást írt alá Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár és a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) amelynek munkacsoportja 2018-2030 közötti időszakra dolgozta ki a stratégiát. Ezt tavaly frissítették Takács Péter egészségügyi államtitkár kérésére, ám a stratégiára épülő népegészségügyi program azóta sem készült el – zárta a történetet Ádány Róza, hozzátéve még: Godot-ra hiába várt Vladimir és Estragon, ne járjunk így a népegészségügyi programmal.

A teljes információ a MedicalOnline-on.