Szigorítanák a gyógyszerpiaci marketinget

Azonnali vizsgálat lefolytatását kérték az Országos Gyógyszerészeti Intézettől a Thaiföldön elhunyt kübekházi háziorvos ügyében. Annak megállapítását várjuk, hogy egy adott gyógyszercég vétett-e az orvosságok promócióját tiltó jogszabály ellen. Ezen túl arra kértük a gyógyszerügyi hatóságot, hogy tegyenek javaslatokat a jelenlegi marketing- és gyógyszerpromóciós szabályok szigorítására - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága. Szabó Franciska, az OGYI szóvivője annyit mondott: csak a most zajló vizsgálat eredményeinek értékelése után döntenek arról, hogy milyen szigorítási javaslatokkal élnek. Az orvoscsoport thaiföldi utaztatása ügyében zajló vizsgálatról sem kívánt részleteket elárulni.

Kovácsy Zsombor, a nemrég megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet egykori elnökeként számos olyan bejelentéssel találkozott, amely a gyógyszerpiaci promóciós és marketingszabályok megsértésére vonatkozott. Ezek között voltak szép számmal úgynevezett konferenciautazások is. Jelenleg egészségügyre szakosodott ügyvédként dolgozik. Kovácsy Zsombor elmondta: a jogszabály szigorúan fogalmaz abban a kérdésben, hogy gyógyszercégek miként finanszírozhatnak különféle utazásokat. Az első és legfontosabb előírás, hogy csak szakmai programmal összefüggésben adhatnak támogatást, tehát elvileg nem jutalmazhatnak orvosokat egzotikus üdülésekkel, ha a helyszínen nincs valamilyen szakmai rendezvény. Előírás az is, hogy a cégek csak a szakmai programmal összefüggő költségeket finanszírozhatják, tehát például hajókirándulást, gálavacsorát, borkóstolót nem, sőt egy hozzátartozó ki-utaztatására sem adhatnak pénzt. Nem lehet elsődleges céljuk a vendéglátás, a szakmaiság a fontos, igaz, ennek teljesülését nagyon nehéz megítélni - fogalmazott Kovácsy Zsombor.

Hozzátette: a gyógyszergyártók többféleképpen támogathatják a szakmai konferenciákat, illetve az orvosok, gyógyszerészek kiutaztatását. Az egyik lehetőség, ha a cég magát a szakmai rendezvény létrejöttét finanszírozza azzal, hogy például standot bérel, ahol a saját termékeit mutatja be. Ilyen esetekben a támogatási összeg nem haladhatja meg fejenként a 3900 forintot, ami egy ezerfős konferencia esetén 3,9 millió forintot jelent. Gyakori az is, hogy a konferencia szakmai előadóinak fizetnek tiszteletdíjat. A másik lehetőség, hogy a résztvevők utaztatását, szállását, étkezését és a regisztrációs díját finanszírozzák. Ilyen esetekben nincs limitálva a támogatási összérték. Tehát akár legálisan is finanszírozható egy egymillió forintos, egyhetes dél-amerikai út.

„Noha több bejelentést is kaptunk, egyetlen külföldi utaztatás esetében sem sikerült bizonyítanunk, hogy bújtatott nyaraltatásról lett volna szó" - ismerte el Kovácsy Zsombor. „A dolgunkat többek között az nehezítette, hogy nem voltak rendőrségi jogosítványaink, nem volt lehetőségünk például a banktitok megismerésére. Pedig sokkal egyszerűbb lett volna a bizonyítás, ha betekinthettünk volna a gyógyszercég átutalásaiba, így akár arra is rábukkanhattunk volna, hogy banki átutalások sorozata végeredményben thaiföldi túrát fedez.

Ma is fontosnak tartanám, hogy ez a lehetőség bekerüljön az ilyen eseteket vizsgáló szakmai hatóság eszköztárába - hangsúlyozta, majd hozzátette: „Persze az esetek többségében a gyógyszercégek ennél körmönfontabb módszereket alkalmaznak, s nem közvetlenül finanszírozzák ezeket az utakat. Előfordul, hogy nem magyarországi utazásszervezőn keresztül foglalnak, s lehetőleg nem is hazai bankon keresztül fizetnek, így a bizonyítás még nehezebb, hiszen jogsegély keretében kellene kikérni az adatokat. A leggyakoribb viszont az, hogy nem is közvetlenül, hanem például egy alapítványon keresztül adnak pénzt utazásra. Ilyenkor viszont azt mondhatják, nem tudtak arról, hogy az alapítvány mire költi a támogatást, azt meg végképp nem sejtették, hogy a kuratóriumi tagok luxusnyaralására fordítják a pénzt. 

Persze az OGYI sem eszköztelen: munkatársai bírói engedéllyel akár lezárt helyiséget is felnyithatnak, magánlakásokba is bemehetnek. Kérdést intézhetnek továbbá az ügy szereplőihez is. Ha sikerül bizonyítani, hogy egy orvos azért ír fel valamelyik gyógyszerből többet, mert azért valamilyen ellenszolgáltatást remél például a szer gyártójától, akkor az -Kovácsy Zsombor szerint - vesztegetésnek minősülhet.

A szakember szerint fontos volna, hogy a döntéshozók rendre felülvizsgálják a promóciós és marketingszabályokat. Vannak ugyanis olyan előírások, amelyek szerinte túlzottan szigorúak, míg más szabályok igen lazák. Felesleges például 3900 forintban maximálni az egy főre jutó szponzorációs összeget, hiszen ebből - terembérlettel és egy jó vacsorával - nem lehet megvalósítani egy rendezvényt. Ugyanakkor a jogszabály lehetővé teszi -talán egyes esetekben indokolatlanul -, hogy akár Dél-Amerikába legálisan utaztasson valakit egy gyógyszercég egy hétre egymillió forintért. Általánossá tehetnék például azt a szabályt, amelyet az innovatív gyártók etikai kódexe már most is tartalmaz, hogy csak akkor finanszírozhatják a gyártók az utazást egy nemzetközi szakmai rendezvényre, ha ott a képviselt országok és a résztvevők száma elér egy előre meghatározott mértéket. Ezzel kiküszöbölhető lenne például, hogy mondjuk egy hazai orvostársaság éves rendezvényét Barbadoson tartsák. Abban azonban kár reménykedni, hogy ezekkel a szigorításokkal megszűnne a promóciónak ez a fajtája.

A kübekházi orvos thaiföldi halála után több fórumon is felvetették annak lehetőségét: kötelezővé kellene tenni, hogy az orvos csak a hatóanyag nevét írhassa fel a receptre, a gyógyszerét ne, s a patikus a beteggel közösen dönthessen - többek között az ár alapján -, hogy az azonos hatóanyagú készítmények közül melyiket választja. Erre ugyan most is van lehetőség, de a doktorok többsége nem él vele. Az ellenzők egyebek mellett azzal érvelnek, hogy ez esetben is lenne a folyamatban egy olyan személy - a gyógyszerész -, aki befolyásolható, így a gyártók majd nem az orvost, hanem a patikust próbálják meggyőzni - mondják. A patikusok között is akad, aki ellenzi ezt a rendszert, elsősorban a felelősségtől tartva.