Ha valaki mindenképpen megkóstolná az invazív kagylófajokat, csak olyan élőhelyről gyűjtsön, mely biztosan nem szennyezett.
Több nagytestű kagylófaj él vizeinkben, melyek nagyrészt őshonosak, számos közülük védett is. Ilyenek például a tavi kagyló, a festő kagyló, vagy épp a folyamkagyló – mondta el a hellovidek.hu érdeklődésére a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
„Ezekre a kagylókra a behurcolt inváziós kagylófajok, mint az apróbb növésű vándor és kvagga kagyló, a kínai kosárkagyló vagy épp a nagyobbra növő amuri kagyló jelentős ökológiai nyomást gyakorol. Az előbb említett inváziós Dreissena fajok (vándor- és kvaggakagyló) az őshonosok héjára gyakran tömegesen kitelepednek, ezáltal gátolják őket mozgásukban, szűrésükben, akár elszűrik az őshonos fajok elől az algát, mely elsődleges táplálékforrásuk” – magyarázta Balogh Csilla, megjegyezve: az invazív amuri kagyló akár össze is téveszthető őshonos fajokkal. Többek közt ezért sem jó ötlet begyűjteni e nagytestű kagylókat az élőhelyükről.
„Én több, mint 20 éve kutatom ezeket az invazív fajokat, fogyasztásukat mégsem javaslom - figyelmeztetett szakember. Ha valaki mindenképpen megkóstolná az invazív kagylófajokat, csak olyan élőhelyről gyűjtsön, mely biztosan nem szennyezett. Ugyanis ezek az állatok intenzív szűrő szervezetek, sokféle szennyezőt kiszűrnek a vízből, például vírusokat, baktériumokat, nehézfémeket és egyéb toxikus anyagokat, amit nagy koncentrációban is képesek felhalmozni.
„Esetenként parazitákat is hordozhatnak, mely csak megfelelő főzési eljárással, hőkezeléssel semlegesíthetők. Így fogyasztásukat nem javasoljuk. További részletek a teljes cikkben