A kormányzat intézkedései gyorsak és hatásosak voltak, de sokkal több teszt kellen, a nyilvántartás transzparenciája pedig a közegészségügyről állít ki szegénységi bizonyítványt.
A regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több koronavírusos fertőzött lehet a valóságban, ez szakmai körökben nem is kérdés – állítja Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus. Az Óbudai Egyetem docense szerint a kormányzat intézkedései gyorsak és hatásosak voltak, viszont sokkal többet kellene tesztelni, a magyar nyilvántartás transzparenciája pedig a hazai közegészségügyről állít ki szegénységi bizonyítványt. Ferenci az Indexnek a tényleges magyar halandósági arányról és az előrejelzések bizonytalanságairól is beszélt, írja az Index.
A hivatalos nyilvántartás szerint Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma a szomszéd országokhoz képest - csakhogy tesztből is aránylag keveset végeznek, így kérdés, hogy ez jelent-e bármit is a tényleges járványhelyzetre nézve. Elvégre ahol keveset tesztelnek, ott a hivatalos esetszám is értelemszerűen kevés. Nálunk idáig összesen 16 400 tesztet végeztek, még a fertőzöttekkel együtt élőket sem tesztelik alapból.
Mennyi értelme van így árgus szemekkel figyelni a hivatalos számokat?
Ferenci Tamás szerint így sem haszontalan, mert lehet ugyan, hogy a hivatalos adatokat meg kell szorozni tízzel, hogy a fertőzöttek tényleges számát közelítsük, de a tendenciák akkor is érzékelhetőek belőlük. Ferenci klinikai biostatisztikus, ezekben a hetekben kollégáival együtt nagyon keveset alszik és nagyon sokat számol. „Páratlan, ami most történik, tudományos szempontból is. Soha nem volt ilyen éles, ennyire széles körű és azonnali alkalmazása ennek a tudományos apparátusnak” – mondja, amikor arról kérdezi az Index, hogy mi a tudományos hozadéka annak, hogy először lehet élőben látni egy ilyen méretű globális pandémia alakulását.
A kutató tagja annak a két hete alakult epidemiológiai munkacsoportnak, amelyik most folyamatosan jelent a miniszterelnöknek; a feladatuk, hogy modellszámításokkal segítsék a döntéshozókat. Bár ebből a munkából nem minden nyilvános, Ferenci készített egy folyamatosan frissülő nyilvános oldalt is, ahol a mindenki számára elérhető adatokon mutatja meg, mi az, amit matematikai eszközökkel most látni lehet a járvány lefutásából.
Az adatok szükségszerűen korlátozottak, elsősorban azért, mert nem tudunk eleget a koronavírusról. Nem tudjuk biztosan, hogy újra lehet-e fertőződni, hogy hogyan reagál a melegebb időjárásra, és arról is nagyon szórnak a becslések, hogy mennyi lehet a teljesen tünetmentes fertőzöttek aránya.
Egy oxfordi kutatás szerint akár a népesség 50 százaléka is átfertőződhetett az elmúlt hónapokban észrevétlenül, ami azt feltételezné, hogy a fertőzöttek töredéke lesz csak tünetes. Mások ennél drasztikusan kevesebb emberrel számolnak. Az egyik legjobb „laboratórium” ebből a szempontból a Japánban kikötő Diamond Princess óceánjáró volt, amin a 3700 utasból 712-en kapták el a vírust, közülük minden második teljesen tünetmentes volt a tesztelés időpontjában. Minderről azonban csak a szerológiai vizsgálatokból fogunk biztosat tudni, a vérben a vírus ellen termelt antitestekből sokkal pontosabban lehet majd látni a fertőzési arányt.
A vérben a vírus ellen termelt antitestekből sokkal pontosabban lehet majd látni a fertőzési arányt. A szerológiai tesztekről azt is tudni kell, hogy ezek ugyan a fenti célra kitűnőek, ám a pozitív eredményük nem egyértelműen aktív betegséget jelez, és aktív betegség esetén is csak sokkal később válnak pozitívvá, mint a vírus genetikai anyagának kimutatásán alapuló tesztek.
A teljes cikk az Indexen.