Ha az éves költségvetés tervezésekor valamennyi minisztérium finanszírozási igényét elfogadnák, 60 százalékra kellene emelni a személyi jövedelemadó kulcsát.
Vétek lenne változatlan struktúra mellett plusz forrást biztosítani a kórházaknak, de azok az intézmények, amelyek hajlandóak fenntarthatósági lépéseket tenni – ahogy idén úgy jövőre is – osztozhatnak 40 milliárd forinton, írja a Medicalonline.
Szükség van plusz pénzre az egészségügyben – ismerte el a Hungaromed keretében megrendezett Medicina Fórumon immár tizedik alkalommal előadó Banai Péter Benő. Azonban a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt is hozzátette: ha az éves költségvetés tervezésekor valamennyi minisztérium finanszírozási igényét automatikusan elfogadnák, 60 százalékra kellene emelni a személyi jövedelemadó kulcsát.
Mivel az ország büdzséje behatárolja a lehetőségeket, a hatékonyságot javító intézkedéseket díjazná a kassza kulcsát őrző tárca, amelynek szakpolitikusa ugyanakkor furcsállta, hogy olykor az erre irányuló intézkedések sem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Példaként az egynapos sebészetet említette, ahol – hallgatva a szakmai érvekre – forrást biztosítottak a TVK-mentesítésre, és bár nőtt az ebben a formában operált betegek száma, továbbra is ugyanannyian, ugyanannyi ideig fekszenek a kórházi ágyakon. Banai Péter Benőt gondolkodóba ejtette az az adat is, hogy a gyógyulás esélye háromszorosa az egyik intézményben, mint a másikban.
Miközben az épületek, az infrastruktúra javítására még a pénzügyi tárca szerint is sokkal több pénzt elbírna, ugyanakkor hiába teljesít kiugróan jól a magyar gazdaság, nincs az a növekedési ráta, amely egy időben biztosít fedezetet a felújításokra, beruházásokra és a béremelésekre. Ez utóbbira egyébként lényegesen többet költöttek, mint bármely más ágazatban, és ez a közszféra azon szegmense, ahol a legtovább, 2022-ig ismert a fizetések emelésének mértéke.
Azt ugyan még a pénzügyi tárca is belátja, hogy az egészségügy 4-5 százalékos GDP arányos részesedése Európában nem sok, ugyanakkor Banai Péter Benő szerint nem szabad abszolutizálni ezt a mutatót, önmagában ettől ugyanis semmi nem lesz jobb, egyébként a visegrádi országokhoz viszonyítva ebben sem állunk rosszul. Az egészségügyi célú források emelése pedig csak más a többi területen végzett csökkentéssel, vagy adóemeléssel érhető el – emlékeztetett a szakpolitikus.
A Pénzügyminisztérium egyelőre nem elégedett az egészségügy teljesítményével, a munkaerőhiányt ugyanis a demográfiai okok mellett az is meghatározza, hogy a rossz egészségi állapot miatt igen alacsony az 55 év felettiek foglalkoztatási aránya.