Továbbra is titkos a BCG egészségügyről készült tanulmánya

Érdemi vizsgálat nélkül visszautasították a K-Monitor panaszát az egészségügyről készült tanulmány titkosítása ellen, mondván: nincs ebben alkotmányossági kérdés, írja a hvg.hu. 

A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor beperelte a Belügyminisztériumot, hogy mint közérdekű adatot adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című, tíz évre titkosított tanulmányt, amelyet a Boston Consulting cég készített. A pert a szervezet jogerősen megnyerte. A Kúria azonban ezt hatályon kívül helyezte azzal, hogy a szerződés mellékleteinek kitakart része és maga a tanulmány döntés megalapozását szolgáló adatként abba a kategóriába tartozik, amelynek nyilvánossága kivételesen korlátozható.

A K-Monitor ezután nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Eszerint a támadott bírói döntés nem felel meg az indoklási kötelezettségnek, és olyan tényeket állapított meg a felülvizsgálati eljárásban, amelyeket az adatkezelő alperes sehol sem állított, így arról a szervezet mint felperes nem tudott nyilatkozni, illetve ellenbizonyítást ajánlani. A Kúria olyan információktól zárta el a társadalmat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a polgárok véleményt tudjanak kialakítani a közhatalom-gyakorlás minőségéről, ezen belül a polgárok mindennapi életét befolyásoló egészségügy átalakításáról.

Az Alkotmánybíróság Haszonicsné Ádám Mária (Áder János egykori köztársasági elnöki hivatalvezetője) vezette tanácsa azonban nem fogadta be a panaszt. Az ugyanis a végzés szerint tényállási, bizonyítékértékelési, törvényértelmezési – vagyis nem az Alkotmánybíróságra tartozó – kérdés, hogy a kért adattömeg további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja-e, vagy hogy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság „nem talált olyan körülményt, amelyet érdemi alkotmányossági vizsgálatot igénylő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni”. Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

A teljes információ a cikkben.