Új államosítást tervez az egészségügyben Orbán

A Népszava információi szerint a diagnosztikai ellátások államosítását tűzte ki célul Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég tartott kötcsei polgári pikniken, amikor az egészségügyről beszélt. Ez alaposan meglepi az érintett egészségügyi szolgáltatókat. Ez a kormányzati szándék ugyanis hét-nyolc éve rendre fölbukkan, ám eddig végül mindig visszalépett a kabinet, mert az államosítás demokratikus piaci eszközökkel "nem látszik reálisnak."

A visszaállamosításról először, hét éve az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Azt mondta, hogy a későbbiekben akár a művese, a labor- vagy a diagnosztikai szolgáltatók államosítása sem elképzelhetetlen. A visszaállomosítás ötlete később elhalt, mindössze néhány kisebb tranzakcióra került sor: 2013-ban például a hatvani kórházban a kilenc éve külsős szolgáltató által végzett radiológiai szolgáltatásokat – a röntgent, az ultrahangot és a CT-vizsgálatokat – vették vissza saját működtetésbe. 

A művese-kezelés a nyolcvanas évek végétől elsősorban azért működött megfelelően és fejlődhetett Magyarországon, mert a társadalombiztosítás megrendelésére magáncégek vették át ezt a drága technológiát igénylő feladatot. Az egészségügyben elsősorban azokon a területeken maradtak meg a magánszolgáltatók, ahol a közfinanszírozás számára megfizethetetlen technológiára volt szükség. Ilyennek számít szinte az összes diagnosztikai szolgáltatás. A kilencvenes évek elején előbb privatizálták – az addig az ÁNTSZ által működtetett – laboratóriumokat, csak a közegészségügyi feladatok ellátáshoz nélkülözhetetlenek maradtak állami kézben. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az új tulajdonosok elvégezzék a szükséges, tőkeigényes modernizálást. Most van olyan magánlabor, amely alvállalkozóként szolgálja ki a kórházakat, és van olyan is, amely az egészségbiztosító szerződött partnere.

Ma a laborszolgáltatások 10 százalékát, a képalkotó diagnosztikai ellátások 15 százalékát végzik a magáncégek. A legnagyobb hazai laborcég, a Synlab nyár elején nyerte el újabb 4-5 évre jó néhány kórházban a szolgáltatás jogát. Ha a laborszolgáltatásokat államosítanák, mintegy 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a szükséges műszerparkot beszerezzék.

A másik szektorban a meghatározó szolgáltató, a képalkotó eljárásokat működtető Affidea-nak Debrecenben már márciusban sem sikerült meghosszabbítatnia a szolgáltatási szerződést az egyetemmel. Nem tudni, mi lesz a sorsuk Szegeden, ám az tudható, hogy ott az egyetem tavasszal kapott ötmilliárd forint pályázati pénzt képalkotó diagnosztikai gépekre. Ha valamennyi helyen ki akarná váltani az állam a magánszolgáltatók CT, MR berendezéseit, akkor szakértők szerint 25-27 milliárdot kellene csak eszközökre költeni. További járulékos költség az üzembentartás, és a gépek 3-5 évenként cseréje. További nem egyszerűen orvosolható probléma lehet, hogy az újabb állami kapacitások működtetéséhez szakemberek is kellenének.  A nehézséget a képalkotó diagnosztikájával érzékeltették a szakemberek: ezen a területen a radiológus orvosok harmada ma is hiányzik, és az asszisztensi, operátori állásokból is több száz betöltetlen - írta a lap. A teljes cikk itt olvasható