Vendégmunkásként egészségügyieket tanít

Nyolc éve él Bécsben, de csupán tavaly alapította vállalkozását Kovács Dóra Márta, aki október közepén máris megnyerte az Osztrák Kereskedelmi Kamara versenyét – maga mögé utasítva az osztrák indulókat. A magyar nő különleges piaci rést fedezett fel: egészségügyi dolgozókat tanít németre és egészségügyi szaknyelvre – azokat, akik Kelet-Európából indulnak el, hogy szerencsét próbáljanak az osztrákoknál. A tanítványokat ugyanaz hajtja, ami miatt tanáruk is kiköltözött: megunták, hogy éhbérért dolgozzanak szülőhazájukban. Persze Bécsben sem minden fenékig tejfel: mint megtudjuk, Lázár János sem beszélt teljesen mellé, amikor a bevándorlóktól rettegett ott. Egy magyar nő útja a hazai minisztériumoktól Indonézián és a bécsi szappanáruláson át az első vállalkozói sikerig. Interjú a Válaszonline-on. 

– Nem csak Magyarországról: Szerbiából, Romániából és Szlovákiából is. De valóban, magyarok is vannak szép számmal. Ők azok, akik úgy döntöttek, hogy inkább nem szeretnének tovább éhbérért dolgozni otthon. Erről egészen biztosan nem én tehetek. Hogy inkább elmennek Ausztriába, ahol a szállás és az étkezés biztosítva van számukra, amit megkeresnek, azt pedig haza tudják vinni. A 24 órás gondozók legalábbis így élnek. Ők már most is hatvanezren vannak, de 2030-ig további 34 ezer ilyen dolgozóra lesz szükségük az osztrákoknak. Ők jellemzően kéthetes-hónapos váltásokban dolgoznak, néhányan muszájból vállalják a háromhónapos turnust is, de aztán Magyarországon költik el a pénzt – már csak ezért sem hazaárulás őket tanítani.

– Nekik kell, hogy legyen egészségügyi végzettségük, vagy bármilyen aranyos magyar néni mehet?

– Kell egészségügyi végzettség, de vannak egyéves képzések, amelyeket még Magyarországon elvégezhetnek, utána már mehetnek is Ausztriába dolgozni. Csakhogy sokan alig tudnak valamit németül. Három-négy mondatot legfeljebb. Ami nemcsak azért baj, mert a beteggel nem tudnak beszélni, hanem azért is, mert nem értik a szerződést, amit aláírnak. Ezt a problémát vettem észre és kifejezetten számukra indítottam nyelvi képzést – a teljesen hétköznapi nyelvhasználat mellett egészségügyi szaknyelvet és például a szerződésekben való eligazodáshoz szükséges tudást is igyekszem átadni.

– Merthogy olyasmit írnak alá, amit nem is szeretnének?

– Inkább az fordul elő olykor, hogy olyasmit várnak el tőlük, ami nincs a munkakörükben. Minél gyengébb a német nyelvtudásuk, annál inkább ki tudják használni és annál kevésbé tisztelik őket. Amint értik, amit mondanak nekik, netán válaszolni is tudnak, máris megnő a tisztelet szintje. Rögtön nem akarják a munkaadók, hogy elvégezzek olyan munkákat is – takarítás, pakolás, kertészkedés – amelyekre egyáltalán nem szerződtek.

– Hogy tudta meg egyáltalán, hogy létezik ez a probléma, amelyre aztán megoldást kínálhat?

– Több nyelviskolában is dolgoztam Bécsben, az egyik szaknyelvet is tanított, többek között a munkaügyi központ által küldött embereknek. Elképesztően jól működik Bécsben a szociális rendszer. Tudom a saját példámból – én is voltam már munkanélküli. Nem három hónap, mint itthon, meg kilencvenezer forint, amiből az albérletedet sem tudod fizetni. Nemcsak fizetnek annyit, hogy ne halj éhen, de képzéseket is támogatnak – például betegápolónak is tanulhat, aki szeretne. Többezer eurós tanfolyam, de fizeti az állam, utána pedig kap munkát, aki elvégezte. A tanfolyam előfeltétele viszont a B2-es nyelvvizsga. Tehát a nyelviskolában találkoztam velük, meg magával a problémával.

További részletek a Válaszonline cikkében.