A betegeknek sürgős (ha nem is azonnali) beavatkozásra van szükségük, amit napokkal lehet halasztani, de hetekkel nem.
Élőben adott interjút az ATV Heti Naplójában Székely László, a GOKI-ból azonnali hatállyal elbocsájtott szívsebész. Az orvost először arról a két betegéről kérdezték, akiket már nem tudott megoperálni a felmondás miatt. Székely László a műsorban elmondta, ezeknek a betegeknek sürgős (ha nem is azonnali) beavatkozásra van szükségük, amit napokkal lehet halasztani, de hetekkel, hónapokkal nem. Ahogy fogalmazott: nem szabad parkoltatni őket, halogatni az esedékes műtéteket és utólag őt hibáztatni az esetleges következményekért. Mint mondta, elsősorban az ő érdekükben vállalta a beszélgetést.
A vele szemben lezajlott vizsgálat nyomán kitört politikai viharral kapcsolatban a főorvos azt mondta: nem szeretne politikus lenni, nincs politikai motivációja. Úgy fogalmazott: azért a közösségért teszi, amit tesz, amelynek az eltávolítása előtt maga is része volt. Mint kifejtette: az általa vezetett osztályon nem csupán szakmai szempontból igyekeztek a maximumot adni, de abban is, hogy emberségesen kezelték a betegeket. Székely László szerint az ott dolgozók egy jól működő ellátó egység részesei voltak, és büszkék voltak erre.
Magáról a vele szemben indított vizsgálatról elmondta: szerinte formai hibát követte el márciusban, amikor idegen orvos segítségét kérte egy betege műtét során. Hozzátette: ők egy egyszakmás intézmény, így a műtét során fellépő komplikációk miatt kívülről kellett orvost hívni. Méghozzá – mondta Székely László – nem egy, hanem három orvost kellett hívni: egy plasztikai sebészt, egy mellkassebészt és egy tüdőgyógyászt. A vizsgálat során csak az elsőből lett probléma, a másik két orvos behívása nem zavart senkit – tette hozzá Székely László.
Azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint a márciusi műtét körülményei a hálapénz miatt alakultak úgy, ahogy, Székely László azt mondta: a hálapénz egy létező jelenség, nem akar álszent lenni. Ám a hálapénz és a plasztikai sebész behívása között nem volt összefüggés. A baj az volt, hogy a szilikon bekerült a vérkeringésbe, és ha nem távolítja el, a páciens életveszélybe került volna. Márpedig ő maga nem alkalmas ennek a problémának a megoldására. Döntése tehát nem a hálapénzről, hanem a beteg életéről szólt.
Arra a kérdésre, hogy hányszor volt hasonló helyzet a praxisában, Székely László úgy válaszolt: több tucatszor volt ilyen esete, havi szinten előfordult az ilyesmi. Hozzátette: plasztikai sebész jelenléte nem volt mindennapos.
Arra a kérdésre, hogy elgondolkodott-e a külföldi folytatáson, Székely László úgy reagált: 1996 és 1998 között az Egyesült Államokban dolgozott, ám amikor terhes lett a felesége, hazajöttek, mert azt szerették volna, hogy a fiuk itthon szülessen meg. Mint elmondta: ma is itthon szeretnének maradni. Székely László úgy véli: arra a csapatra, amely a kardiológiai intézetnél dolgozott a vezetésével, szüksége van Magyarországnak. Mint elmondta: ott dolgozna a legszívesebben, ahol eddig, de máshova is szívesen megy. A beszélgetés itt megtekinthető