Zsebből fizethetik az asszisztensek emelését a háziorvosok?

Egyelőre nem kaptak támogatást az alapellátó praxisok a háziorvos, alapellátó fogorvos mellett dolgozó szakasszisztensek bérének emelésére - írja a medicalonline.hu.

A fizetéseket augusztus 10-éig kell kiutalnunk, ha 5-éig megkapjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a 18 százalékos béremeléshez szükséges különbözetet, akkor is már egy hónapos csúszásban van a finanszírozás, hiszen ezt az összeget már július elején meg kellett volna kapnunk, hogy augusztusban a megemelt fizetéseket adhassuk a praxisnővéreknek – mondja a MedicalOnline-nak egy háziorvos.

Májusban, a szakdolgozói béremelést lehetővé tévő rendelet megjelenésekor derült ki, hogy a jogszabályból kimaradt az alapellátásban alkalmazottként, nem a szolgálati jogviszony hatálya alá tartozó, mintegy 9300 szakdolgozó. Akkor az alapellátás kollegiális vezetői úgy nyilatkoztak, hogy szóban ígéretet kaptak az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók bérének emelésére.

Mindezt megerősítette hétfői levelében Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos, aki a kollégáknak azt írta, a 18 százalékos béremelés fedezetének biztosítására továbbra is megvan a kormányzati szándék, és emlékeztet arra is, hogy ezt több nyilvános fórumon is bejelentette az egészségpolitikai döntéshozó. Jelzi azt is, hogy információi szerint a források elkülönítésére is megtörtént, és folyamatban van a kifizetés technikai megvalósításához szükséges jogszabály módosítása is.

Mindezek tükrében a kollegiális vezető azt javasolja az alapellátóknak, hogy halasszák el a fizetésemelést addig, amíg az erre a célra pántlikázott pénz megérkezik a praxisokhoz, majd visszamenőleg fizessék ki az asszisztenseknek a megemelt fizetést. Arról azonban nem tesz említést, meddig várat magára a kompenzáció.

Zavar és felháborodás

A bértáblákat össze kellett volna kötni, azaz az alapellátásban foglalkoztatott nővéreknek és asszisztenseknek ugyanolyan bértábla szerint kellene fizetést és emelést kapniuk, mint a kórházban a szolgálati jogviszony hatálya alá tartozóknak – mondja a MedicalOnline-nak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. Nagy Ákos az országos kollegiális vezető levelében foglaltakkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a praxisokat jogszabály kötelezi arra, hogy kifizessék a velük dolgozó asszisztenseknek az E-kategória szerinti bért, tehát az emelést jogszabály szerint mindenképpen meg kellene adniuk.

Hozzátette azt is, hogy a múlt heti, Pintér Sándor belügyminiszterrel történt egyeztetés során a szakpolitika azt az álláspontot képviselte, hogy a béremelés fedezetét a praxisfinanszírozásból kell biztosítaniuk a háziorvosoknak:

Emiatt zavar és felháborodás volt tapasztalható az alapellátó házi- és fogorvosok körében – mondta még Nagy Ákos, aki szerint az orvosoknak így vagy a praxis egyéb költségeiből, vagy a saját bérükből kell majd lefaragniuk a szükséges összeget. Úgy véli, rendkívül alacsony az ágazat 3,6 százalékos GDP arányos részesedése a jövő évi költségvetésben – erről Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász beszélt az IME egészségügyi szaklap korábbi konferenciáján –, ami a teljes ellátórendszer működésében súlyos fennakadásokat fog okozni.

A MOK egyébként kedden levelet írt a témában Pintér Sándor (egészségügyért is felelős) miniszternek, amelyben jelzik, hogy hatalmas a felzúdulás az alapellátó orvosok és fogorvosok körében, és nemcsak saját helyzetüket, hanem a folyamatos betegellátást is veszélyben érzik, és tartanak szakdolgozóik elvesztésétől. Mint írják, szívesen közreműködnek a helyzet normalizálásában, amennyiben konkrét információkat kapnak a kormány döntéséről, a várható összegről és annak érkezési időpontjáról.

„Ellenkező esetben a MOK vezetőségének sem lehetősége, sem szándéka nem lesz az alulról szerveződő tiltakozás támogatása elől kitérni, mivel – mint jeleztük – az alapellátást a vállalkozói forma mellett is közfeladatnak tartjuk, annak jelen finanszírozási igényét pedig teljesen jogosnak” – zárja levelét a kamara elnöksége.

Elfogadhatatlan és diszkriminatív

Ugyancsak levelet írt az alapellátásban elmaradni látszó béremelés kapcsán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), ők Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak címezték hétfőn a dokumentumot. Ahogyan az orvosi kamara, a MESZK is hangsúlyozza, hogy a praxisokban nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakdolgozók is a közfinanszírozott alapellátásban dolgoznak, ezért a béremelés elmaradása elfogadhatatlan és diszkriminatív lenne.

Már május 18-án jeleztük a szakállamtitkárságnak, hogy az alapellátásban is biztosítani kell a 18 százalékos béremelést, szomorú, ha ennek még két és fél hónap után is csak keresik a fedezetét – fogalmazott lapunknak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Számításaik szerint egyébként a béremelés fedezete nagyságrendileg 4-5 milliárd forintot jelentene évente a költségvetés számára a 9300 fő, nem szolgálati jogviszonyos kolléga esetében. – Többször felhívtuk a döntéshozó figyelmét ara is, hogy számos BSc és MSc végzettséggel rendelkező szakdolgozót foglalkoztatnak az alapellátásban, akik máig sem a bértábla szerinti besorolásnak megfelelő fizetést kapják meg, hiszen ott gyakorlatilag mindenkit egy kalap alá vesznek (E-kategória szerinti besorolás).

...

Lapunk írásban megkérdezte a Belügyminisztériumtól, hogy kapnak-e forrást a szakdolgozói bérek emelésének kompenzálására a praxisok, és ha igen, mikor. Kérdeztük azt is, járható útnak tartják-e az országos kollegiális vezető által javasolt megoldást, és érdeklődtünk afelől is, hogy jövőre, a még nagyobb arányú béremelés fedezetét biztosítják-e majd az alapellátásban.

Kérdéseinkre a BM Kommunikációs Főosztálya az alábbi választ küldte:

A kormány döntött arról, hogy a praxisok az emelés fedezetét megkapják, illetve visszamenőlegesen praxistámogatásra is jogosultak lesznek. A támogatások lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy működési költségeikre fordítsák a kapott összeget, ezen belül – egyebek mellett – fenntartási- és rezsi költségeikre, illetve a szükséges humánerőforrás biztosítására. Az ehhez szükséges plusz forrásbevonások lehetőségét jelenleg a szaktárca vizsgálja.