Gyakorlati tanácsok Dr. Bózsik Béla Páltól

Tapasztalatai szerint – orvosként – mikor gyanakodjunk Lyme borreliosisra?

Az évtizedes tapasztalatok egyértelműek: ha felmerülhet a korábbi kullancs-csípés lehetősége, márpedig Magyarországon ez jellemzően felmerülhet. Ha a betegnek hullámzó panaszai vannak, és a hullámzó panaszok jellemzően ízületi, idegrendszeri tüneteket takarnak. De akár még a korábban nem tapasztalt lelki  problémáknál is, amennyiben nem magyarázza semmilyen konkrét szervi tünet a problémát, érdemes a Lyme borreliosisra gyanakodni. Gyakran felmerül, hogy fölösleges antibiotikus kezeléssel kockázatot vállal az orvos. Ezt megfordíthatnánk: kétszer mérj, egyszer vágj – mielőtt vissza nem fordítható állapotban konzerváljuk a beteg „egészségét”, egy életre szóló műtét vagy élethosszig tartó gyógyszer elrendelésével, nem objektív, csak kizárásos diagnózis felállításával, gondoljunk arra, hogy a Lyme-kór mint eshetőség ennél mégiscsak kedvezőbb. A járványügyi szakemberek szerint ez a kór tízszer olyan gyakori, mint amennyire gondolnak rá, így elsősorban a Lyme-specialisták számára jelent komoly problémát, hogy nehogy „mindent szögnek lássanak, mert kalapács van a kezükben”.

Ha felmerül a gyanú, milyen az ideális diagnosztikai módszer?

Az ideális diagnosztika biztosítja az objektív döntés lehetőségét bárkinek, akár előítéletes vizsgálónak is. Pontosan ezért fejlesztettük ki a DualDur–AIM módszertant, hogy megfelelő táptalajon minél megbízhatóbb automatizált diagnosztikai megoldás álljon rendelkezésre az orvosszámára.

Mikor jók, mikor kevésbé jók az egyes diagnosztikai módszerek?

Sok nagy tudású orvos kollégám tapasztalta meg azt, hogy klinikailag ugyan felismerte a betegség tüneteit, ám a laborvizsgálat ezt gyakran nem erősítette meg, mert nem találtak ellenanyagot a vérben. A jelenleg alkalmazott módszerek csak az esetek harmadában erősítették meg laboreredménnyel a Lyme-kór diagnózisát, miközben a tünetek alapján a többi esetben is világos volt, hogy ezzel a fertőzéssel állunk szemben.

A diagnosztika kapcsán, évtizedes tapasztalataiból kiindulva, mit üzenne a háziorvosok és szakorvosok felé?

Fontos, hogy azonnal, részletes eredménnyel – ne csak pozitív-negatív kimenettel, hanem az egyes antigének listázásával – kérjenek Western-blot vizsgálatot, hogy az esetleges ismételt fertőzés megállapítására, a betegség állapotainak összehasonlítására legyen adatuk. Friss fertőződés esetén ez az első és utolsó lehetőség arra, hogy a re-infectio diagnózisa megtörténhessen.

A kullancsok fertőzöttségének vizsgálata, a kórokozó DNS-ének kullancsból történő kimutatása szükségtelen aggodalmaktól mentheti meg a betegeiket. Fontos az is, hogy supplementatio, vagyis a szervezet, az immunrendszer erősítése, a gombás felülfertőzések elkerülése, nyomelemek bőséges bejuttatása nélkül ne kezdjenek kezelésbe. A kombinált antibiotikus kezelés mindig hatékonyabb a monoterápiánál – azokat más betegségeknél, például a szifilisz, a tbc, a helicobacter-fertőzés stb. esetén is gyakran alkalmazzák.

És mit tegyen az a beteg, akinél a diagnosztika Lyme borreliosis pozitivitást mutat?

Mindenekelőtt forduljon orvoshoz, hiszen ez a betegség nem diagnosztizálható egyetlen teszttel vagy internetes kérdőívvel. Objektív felismerés, hogy a Borrelia burgdorferi sensu lato fertőződés a kezdetektől gátolja a szervezeti válaszreakciót, és így a válaszreakciót tükröző ellenanyagképződést. Saját tapasztalatom, hogy az ellenanyagok képezte immuncomplex csapdába csalja az ellenanyagokat, és a szerológiai vizsgálat akkor sem talál kimutatható, vagy kimutatható mennyiségű ellenanyagot, ha az a kórokozókon vagy a keringésben jelen van. Ráadásul tartós jelenlétük esetén ezek képesek további, autoimmun folyamatokat is generálni – így már nem is egy szimpla fertőzésről beszélünk.

A páciens viszont segíteni is tudja a gyógyulási folyamatot. Az immuncomplexek eltávolítására és a kórokozók károsítására egyaránt képes a szervezet fizikai terhelése. Magyarul, a sportolás, különösen a szabadban, gyógyhatású. A naponta tartott tornaóra a Lyme-kórban szenvedőknél is megelőzheti az ízületek károsodását, segíti az idegrendszer működését, fejlődését. A betegség kezelésében ez sem elhanyagolható segítség a szervezetnek. Szinte minden olyan tevékenység előnyös lehet, amely emeli a test hőmérsékletét vagy oxigénnel való ellátottságát. A kültéri sportolás mellett ezért az infraszauna és a meleg fürdő is hatásos lehet.