vargánya2

... A lelet a következő:
A kamrarendszer nem tágabb, jó helyzetű, szimmetrikus. Szabályos basalis ésfelszíni liquorterek. Az agyállományban kóros densitású terület, rendellenes kontrasztanyag dúsítás nem látható.
A kamrasík fölött az os frontalenek megfelelően hyperostosis frontalis interna látszik, mely jobb oldalon valamivel kifejezettebb, itt a legszélesebb csontátmérő 14 mm, a kontúrok épek. Destructív szerkezeti eltérés nem mutatható ki.
A pszichiáterem azt mondta, hogy nincs teendő, mivel nem tudja, hogy ez nem velemszületett rendellenesség-e, mivel az átlagostól nagyobb az átmérő az egyik oldalon.
Javasolta, hogy félév múlva ismét kontroll legyen, hogy növekszik-e.
(Most 2014. szept.-ben lenne esedékes, voltam a pszichiáternél, aki egy AKU memória tesztet csináltat, ha az pozitív lenne, csak akkor küld el kontroll CT-re, egyébként majd csak tavasszal. Nem volt megnyugtató számomra, ahogy beszélt erről a csontmegvastagodás okáról. 55 éves vagyok, nem tudom hogy kórosnak számít-e ez, vagy sem. A háziorvosom azt mondta, hogy teljesen negatív a lelet, nem kell foglalkozni a megvastagodással.
Véleményére lennék kiváncsi a Doktor Úrnak.
Azóta se volt olyan szédülésem és olyan fejfájásom, jól érzem magam.
A lenti válasz áprilisi.
VÁLASZ
Orvosával teljesen mértékben egyet értek, a fél éves kontroll is csak az alaposság miatt indokolt.
VÁLASZ
A hyperostosis frontalis interna elnevezésű kórkép akkor állapítható meg, ha a közel 15 tünet közül 4-5 megállapítható. Ilyenek a fejfájás, szédülés, depresszio, memoriazavar, gyengeség, elhízás, vastagszálú hajnövekedés, bénulások. Orvosa tehát jól döntött, amikor a memoria-teszttől tette függővé a CT ismétlését, mert valóban lehetséges, hogy egy alkati jelenségről van szó. Egyéb tünetek hiányában a diagnózist önmagában a CT lelet nem igazolja.
Elvégeztette a pszichiáterem az AKA vizsgálatot a pszichológussal, ami teljesen negatív lett. Azt mondta, hogy összefüggően, szépen beszélek. Majd tavasszal, vagy jövő őszre javasolt egy kontroll CT-t, ha panasz nem lesz. Megnyugodhatom Ön szerint? Vagy talán már túlzottan sokat is foglalkozom a ritka betegségemmel?