5. Szenior Akadémia: fókuszban a vérzsírok

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés, mi az összefüggés a magas koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek között? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők a 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi éve keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia ötödik alkalmán. Dr. Karádi István, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára előadásában kitért a vérzsírok fajtáira, a koleszterin vérszintjét csökkentő sztatinokra és a familiáris hiperkoleszterinémiára (örökletes magas koleszterinszint) is - számolt be a rendezvéníről az egyetem portálja.

Dr. Karádi István, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára „Kell-e csökkenteni a vérzsírok szintjét?” című előadásában kiemelte, a koleszterin egy olyan molekula a vérben, ami szorosan összefügg az érelmeszesedéssel és a szív-és érrendszeri betegségekkel. Mint arra rámutatott, az érelmeszesedés egy lassan előrehaladó folyamat, amely során a vérben lévő koleszterin egy része lerakódik az artériák falában, ennek eredményeképpen az ér szűkül vagy akár teljesen el is záródhat – ismertette. Érelmeszesedés leggyakrabban a szív koszorúereiben fordul elő, ami infarktushoz vezethet; gyakori még a központi idegrendszer ereiben, ahol agyvérzést okozhat. Előadásában kitért az infarktus tüneteire is; mellkasi nyomás esetén a beteget azonnal el kell juttatni a legközelebbi szívcentrumba – hangsúlyozta. Szólt róla, hogy az ún. intravaszkuláris ultrahanggal végzett vizsgálatok során már a 25 év alatti fiataloknál is 20 százalékban találtak plakkokat. Kiemelte, az esetek 68 százalékában a beteg semmilyen tünetet nem tapasztalt infarktus előtt, hiszen az ő esetükben az infarktust okozó plakkok nem okoztak 50 százaléknál nagyobb szűkületet.

A koleszterinről szólva elmondta, hogy részt vesz a sejtmembránok felépítésében is, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga; három típusát különböztetjük meg: az összkoleszterint, az LDL- és a HDL-koleszterint. Az LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Az érfalon lerakódó koleszterin komplex folyamat útján érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki, az LDL koleszterin emelkedett szintje összefüggést mutat az érelmeszesedéssel, ezért kapta a „rossz” jelzőt – mutatott rá Dr. Karádi István. Ezzel szemben a HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) az úgynevezett „védő” vagy „jó” koleszterin, mivel a véráramban keringő vagy az érfalban már lerakódott koleszterint is visszaszállítja a májba, ahol lebomlik, ezzel pedig részt vesz az érfal védelmében – ismertette a folyamatot.

Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik és a felesleges koleszterin az erek falában rakódik le. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata – emelte ki.

Mint emlékeztetett, a koleszterin nagyon fontos a szervezet számára, ugyanis nélkülözhetetlen a sejteknek, egyik legfontosabb feladata a szervezetben a sejtmembránok stabilizálása. Előadásában kitért a koleszterin szerepét vizsgáló kísérletekre is, valamint szólt a különböző koleszterincsökkentő gyógyszerekről, melyek számos olyan sejten belüli folyamatot is elindítanak, amelyek gátolják az érelmeszesedést. A sztatinok csökkentik például a trombóziskészséget, emellett zsírtalanítják a plakkokat, gátolják az érösszehúzódást is.

A familiáris hiperkoleszterinémiáráról (örökletes magas koleszterinszint) szólva elmondta, hogy ebben az esetben már a születéstől fogva nagyon nagy a vérben a kis sűrűségű lipoproteinben (LDL) lévő, vagyis a „rossz” koleszterin koncentrációja, a nagy mennyiségű LDL-koleszterin hosszútávú hatásai miatt pedig növeli a szívinfarktus és a szélütés kockázatát – emelte ki.

Dr. Karádi István emlékeztetett, a magas koleszterinszint csökkentésének első lépése a testsúly optimalizálása és a rendszeres testmozgás.

Az egészség és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító, szeptember 30. és december 12. közötti, 12 alkalmas előadássorozatra – amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője Dr. Nagy Zoltán professor emeritus. A Szenior Akadémia következő alkalma november 4-én lesz, ahol Dr. Tringer László, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professor emeritusa: „A lelki működések, egészség, betegség” címmel tart előadást. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)