• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát vizsgálják Szegeden

Regionális hírek 2023.12.05 Forrás: MTI
A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát vizsgálják Szegeden

Azt vizsgálják, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását.

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) - tájékoztatta a kutatócsoport az MTI-t.

Közleményük szerint a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget - ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is.

A köznyelvben bélflórának is nevezett "közösségben" számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat - genotoxinokat - bocsátanak ki, melyek roncsolják az emberi sejtek örökítőanyagát.

A Juhász Szilvia vezetésével újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását, milyen jellemző mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás működéséhez vezethetnek.

Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelő, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése előtt jelző eljárások legyenek elérhetők. A kutatók olyan, élő emberi sejtekből - a többi közt kórházi mintavétel során nyert sejtekből - épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak, amelyek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni, ami hatékonyabb, gyorsabb kutatómunkát eredményez - ez fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.

A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és mindösszesen a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik.

A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, melynek fókuszában a népességet súlyosan érintő, öregedéssel összefüggő betegségek állnak. A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az 50 év felettieket érintik, és népességarányosan a világon Magyarországon a leggyakoribbak, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízből kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél előrehaladott állapotban fedezik föl a betegséget, ez az arány tízből alig több, mint egy - áll a közleményben.

Legolvasottabb cikkeink