A járomspórás gombák okozta fertőzésekre keresnek új megoldást Szegeden

A járomspórás gombák vagy más néven fejespenészek okozta fertőzések kezelésére is megoldást kínálhatnak azoknak a kutatásoknak az eredményei, amelyek Nagy Gábor irányításával folynak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mikrobiológiai Tanszékén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A járomspórás gombák a környezetünkben mindenhol előforduló fonalas gombák. Otthonában is találkozhat vele az ember akár egy penészes gyümölcs vagy kenyér héján. Ezek a gombák nagyon ritkán, de megbetegíthetik az embert. A mukormikózis a bőrön súlyos szövetelhalással járhat, de kialakulhatnak a tüdőt, illetve a központi idegrendszert érintő fertőzések is. A betegség halálozási rátája a szakirodalom alapján 60-90 százalék közé tehető. A pandémia alatt az ilyen gombafertőzések száma jelentősen megnőtt, különösen Indiában és Amerikában.

A járomspórás gombák ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony gyógyszer. Az egyik leggyakrabban használt szer az amfotericin B, de ez károsítja a veséket. A másik probléma, hogy a gombák elleni, úgynevezett antifungális szerekkel szemben rezisztencia alakulhat ki. A Bolyai-ösztöndíjas szakember által irányított kutatás célja megérteni e rezisztencia kialakulásának molekulárisbiológiai hátterét.

Azt írták: az ergoszterin az egyik fontosabb összetevője a gombák sejtmembránjának, szerepet játszik annak stabilitásában, szerkezeti kialakításában. Bizonyos antifungális szerek az ergoszterin előállítását gátolják, mások pedig a vegyülettel komplexet képezve megbontják a sejtmembrán szerkezetét. A szegedi kutatók vizsgálatai azt mutatják, hogy a járomspórás gombák képesek előállítani olyan származékokat, amelyek stabilan beépülnek a sejtmembránba.

A szakemberek Nagy Gábor irányításával a többi közt számítógépes szimulációkat alkalmazva azt vizsgálják, hogyan hatnának az új antifungális szerek ezekre a folyamatokra. A kutatások hozzájárulhatnak új antifungális szerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenlegi kezelések, de a jövőben akár vakcinafejlesztéshez is felhasználhatók lehetnek az eredmények.