Egyre nagyobb a betegellátás során gyűjtött adatok jelentősége

A 2023 novemberében megalakult, Klinikai Központhoz tartozó Klinikai Adatszolgáltató Intézet vezetője, dr. Bagyura Zsolt az orvoslás és az informatika határvidékén dolgozva szeretné elősegíteni és megkönnyíteni a klinikai adatokból létrehozott adattárak használatát. Véleménye szerint ugyanis ezeknek egyre nagyobb a jelentősége a nemzetközi együttműködésekben - rajzolta fel a kutató portréját az egyetemi portál.

A Semmelweis Egyetemen végzett, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán szerzett PhD-fokozatot, de úgy döntött, orvosi-egészségügyi szoftverfejlesztéssel kezd foglalkozni – emlékezett vissza dr. Bagyura Zsolt, a Klinikai Adatszolgáltató Intézet vezetője. Mint elmondta, ennek már a PhD-képzés alatt is volt előzménye, hiszen ma már az orvoslás és az informatika „elválaszthatatlanok”. Beszippantott ez a világ – fogalmazott. Részidőben maradt kutatóként a klinikán, vezeti a Budakalász Vizsgálatot  (ami egy kardiovaszkuláris kohorsz vizsgálat, és a Budapest melletti település lakóinak körében zajlik), de emellett szoftverfejlesztéssel foglalkozott különböző nemzetközi orvosi informatikai cégeknél, ahol az egészségügyi személyzet által használt programok fejlesztésében működött közre. A kórházi adminisztrációs rendszerekkel, az ezek mögött levő adatbázisokkal jelentős tapasztalata van, emellett a klinikai kutatások során szükséges regiszterépítésekhez használt szoftverrendszer kifejlesztését is vezette.

Az intézet közvetlen előzményének az EHDEN Európai uniós pályázatban megvalósult egyetemi szerepvállalást tartja. Ennek, mint mondta, az volt a lényege, hogy egy olyan adattárházat hozzanak létre a klinikai rutineljárás során keletkező adatokból, amely egységes, sztenderdizált struktúra szerint épül fel. Ha ugyanazon szemlélet szerint visszük be az adatokat a pályázatban résztvevő mintegy 200 európai betegellátó intézményben, akkor lényegében egységes módon kutathatóvá válik az adatbázis – fogalmazott.  Ezzel az adattárházzal nemcsak jobban hozzáférünk a klinikai adatokhoz, hanem egy hálózatba is bekerülünk, amiben bárki indíthat kutatást, és meglévő kutatásokhoz is lehet csatlakozni, ami szintén nagyon jó lehetőség – tette hozzá. „Emellett rengeteg eszköz, módszer, eljárás áll rendelkezésre, ami nagy előny: az adatok feldolgozása ugyanis nem triviális, sokféle eldöntendő kérdés merülhet fel. Élő tudományos közösség van mögötte, akiktől a jó gyakorlatokat át lehet venni, meg lehet tanulni” – mondta dr. Bagyura Zsolt. 

Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ugyanis az ilyen jellegű, a betegellátás során gyűjtött adatok másodlagos hasznosításának (Real Word Evidence, RWE), például gyógyszerek hatásosságával, mellékhatásaival kapcsolatos, vagy epidemiológiai jellegű, nagy esetszámot felölelő elemzések esetén.

„Dr. Merkely Béla rektor támogatásával az az elképzelés alakult ki, hogy tovább fejlesztjük ezt az adatbázist, és hogy folyamatosan javítjuk, élővé tesszük azt. Az is megfogalmazódott, hogy legyen egy intézet, ami gondozza az adatbázist, ha valaki kutatni akarja akár az egyetemről, akár külső partnerként. Fontos ugyanis, hogy legyen gazdája, aki a módszertant is kidolgozza” – elevenítette fel az intézet létrehozásához vezető okokat dr. Bagyura Zsolt. Ez csak részben informatikai probléma, de fontos része az is, hogy értsük a saját folyamatainkat orvosi, klinikai oldalról is – tette hozzá. Mint mondja, az intézet nevéből a szolgáltatás szót emelné ki: a cél az, hogy a kutatónak ne kelljen tudnia, hogy hol és hogyan keletkezik az az adat, amire szüksége van, ne kelljen mélyebben ismernie az informatikai rendszert; csak el kell beszélgetnie velük, és az alapján közösen meg tudják határozni, hogy mi az az adat, ami elérhető, és segítenek a legkönnyebben, leggyorsabban, és a szabályrendszerek betartásával hozzájutni. Hangsúlyozta, hogy szoros együttműködésben dolgoznak az Informatikai Főigazgatósággal, kiemelve Czinderi Gábor főigazgató és Sándor László főigazgató-helyettes nevét.

A Klinikai Adatszolgáltató Intézet egyéb feladatairól dr. Bagyura Zsolt fontosnak tartja kiemelni a klinikákon használt űrlapos rendszerek kezelését, az űrlapok kidolgozását. Az egyetem novembertől az egyik strukturált leletező rendszer üzemeltetését saját hatáskörbe vonta, így a felhasználók támogatása, űrlapok létrehozása szintén hozzájuk tartozik. Ezt a rendszert használják az egyetem több klinikáján, egyebek mellett a Városmajorban, a Gyermekgyógyászati, az Ortopédiai és a Pulmonológiai Klinikán is, ezért lényeges, hogy biztonságos, az egyetemen belül található rendszert tudnak biztosítani – tette hozzá. A kutatásokhoz használt űrlapok készítésben is segítséget tudnak nyújtani.

Dr. Bagyura Zsolt nagy sikernek tartja, hogy a Horizon2020 projekt keretében konzorciumi partnerként a Semmelweis Egyetem is részt vesz a dAIbetes nevű nemzetközi programban. A mesterséges intelligenciát is használó, klinikai adatokon alapuló pilot-projekt január 1-jén indult, és 14 európai és amerikai egyetem együttműködésével a 2-es típusú cukorbetegség kezelési eredményeire fókuszál „virtuális ikrek” kifejlesztésével, az adatvédelmi jogszabályok betartásával integrálva a különféle forrásokból származó kiterjedt adatkészleteket. Ezenkívül más nemzetközi együttműködésekben is szerepet kap az egyetem adattára: az Oxfordi Egyetem vezetésével jelenleg is zajlik egy kutatás, illetve az Európai Gyógyszerügynökség 2024-ben induló DARWIN EU (https://www.darwin-eu.org/) projektjébe is bekerült az intézmény – tette hozzá.

A jelenleg is futó projektekben való részvétel és a napi feladatok ellátása mellett a személyi állomány kialakítása is folyamatban van az intézetben. Mivel még nem teljes a létszám, dr. Bagyura Zsolt szívesen veszi azon egyetemi polgárok jelentkezését, akik kedvet éreznek az projektekben való részvételre. 

(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)