Elindították a szegedi egyciklusú lézerrendszert

Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus indította el szerdán.

Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd. Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket - emlékeztetett a helyettes államtitkár. Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik - amely az SYLOS lézerrendszert használja - az atomenergia hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik.

Gérard Mourou, az ELI-projekt egyik kezdeményezője szerint az új lézerrendszer nemcsak egy tudományos eszköz, az együttműködés szimbóluma is, hiszen kialakítását húszéves kutatás előzte meg. A francia tudós köszöntőjében kitért az általa kezdeményezett, a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló kutatási programra, amely szavai szerint lehetőséget teremthet a tiszta energia előállítására anélkül, hogy elpusztítanánk a bolygónkat.

Gintaras Vilda litván gazdasági és innovációs miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése komoly előrelépés a világ tudományos közössége számára. A legnagyobb teljesítményű berendezések között a világ leggyorsabb lézerrendszere egyedülálló kutatási programok végrehajtását teszi lehetővé - emelte ki a politikus.

Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója elmondta, az 1 kilohertzes ismétlési frekvenciájú, néhány fentoszekundum időtartamú impulzusokat kibocsátó SYLOS lézerrendszer az intézet egyik fő lézerforrása. A rendszer az ELI-ALPS-ban átadott harmadik fényforrás, amelyet rövid időn belül egy újabb követ majd. Ez a rendszer táplálja majd az ELI-ALPS több másodlagos forrását: segítségével hoznak létre lágyröntgen attoszekundumos impulzusokat, valamint nagy csúcsintenzitású elektronimpulzusokat. Az új lézerrendszernek köszönhetően változatos fizikai, kémiai, anyagtudományi, orvosbiológiai és ipari kutatásokra nyílik lehetőség - hangsúlyozta az igazgató.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. tanácsadója elmondta, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése 2015 decemberében kezdődött, a két lépésben megvalósult projekt költsége 4,9 millió euró (1,5 milliárd forint) volt. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztett ki, kifejezetten a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével.