Elkészült a fejlesztés első üteme a Városmajori Klinikán

Új, a nyiroksebészeti beavatkozás hazai bevezetésének helyszínt biztosító műtővel, világszínvonalú tudományos kutatólaboratóriummal, valamint orvosi és asszisztensi pihenőszobákkal bővült az első ütemben a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, mely összesen több mint hét és félmilliárd forintból újul meg 2022 őszére. A klinika fejlesztése ezt követően is folytatódik: a következő években egy új épületszárny is megépül, amely a legmodernebb diagnosztikai és terápiás berendezésekkel járul hozzá a már most Európa vezető intézményei közé tartozó klinika oktató, kutató- és gyógyító munkájához - adta hírül az egyetemi portál.

A kardiovaszkuláris megbetegedések a leggyakoribb népbetegségnek számítanak, és ezek a vezető halálokok Magyarországon. Ezért nagyon fontos, hogy európai szinten is a legerősebbek közé tartozzunk ebben a diszciplínában – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rektor, klinikaigazgató, aki emlékeztett: kardiovaszkuláris területen a Semmelweis Egyetem már most a világ 55. legjobb intézménye.

Az elkészült beruházásokat ismertetve a rektor elmondta: a dr. Gloviczki Péter nemzetközi hírű érsebészről elnevezett műtőben olyan, a mikrosebészetet és az érsebészetet kombináló rekonstrukciós nyiroksebészeti beavatkozásokat fognak végezni, amelyek jelenleg európai szinten is csak néhány helyen érhetők el. A klinika Városmajor u. 68. alatti főépületében megvalósuló beruházás további ütemében a többi műtő is megújul és létrejön egy 10 ágyas transzplantációs osztály, továbbá új oktatási terek is alakulnak. Az ősszel záruló, kormányzati támogatásból megvalósuló projekt teljes költsége 3,8 milliárd forint, amelyet 1,7 milliárd forint értékű eszközfejlesztés is kísér.

A Juhász-Nagy Sándor Tudományos Kutató Laboratóriumban egymilliárd forint értékű felújítás és bővítés történt a Nemzeti Szívprogram és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával. A Határőr úti Képalkotó Diagnosztikai Részleg pedig a több mint 700 millió forintos KEOP-pályázatból megvalósult fejlesztésnek köszönhetően újult meg energetikai szempontból – ismertette a rektor. A mostani ütem részeként a főépület tetőterében új orvosi ügyeleti szobákat is kialakítottak.

A rektor szólt arról is, hogy a klinika a következő években tovább bővül: a Városmajor 70. projekt keretében a szomszédos telken egy új szárny jön létre, amelyet zárt folyosó köt majd össze a főépülettel. Az új szárnyban egyebek mellett a legkorszerűbb képalkotó diagnosztikai és katéterterápiás berendezések, továbbá ambulanciák, hallgatói terek kapnak majd helyet.

Az eseményt megnyitó beszédek után a bejárás keretében elsőként a Gloviczki Péter Műtőt tekintették meg a résztvevők, az ünnepélyes átadás keretében a szalagot dr. Hankó Balázs, dr. Merkely Béla és dr. Gloviczki Péter vágta át.

Dr. Gloviczki Péter beszédében visszaemlékezett arra, hogy 1972-től kilenc évig dolgozott a Városmajorban. Mint mondta, a klinika korábbi igazgatójától, dr. Soltész Lajostól nemcsak az érsebészetet és az orvos-beteg kapcsolat fontosságát tanulta meg, hanem azt is, hogy az érsebészek az érrendszer minden betegségét gyógyítják, beleértve az artériákat, az akut és krónikus vénás betegségeket és a leggyakoribb nyirokbetegséget, a nyiroködémát (lymphoedema). Ezt a szemléletet vitte magával a Mayo Klinikára, a világ vezető orvosi intézetébe.

A mikroszkópos nyiroksebészet hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 50 évben, és ebben a műtőben már ún. szupermikroszkópos nyirokér rekonstrukciókat lehet végezni – hangsúlyozta. A világon több mint 250 millió ember küzd a nyiroködémával, a daganatos betegségekkel kezeltek 15 százaléka szenved tőle – mutatott rá.

“A fejlesztés révén egy, a jelenleg elérhető legmodernebb eszközökkel ellátott nyirokrekonstrukciós centrum jön létre, ahol a korszerű nyiroksebészeti és képalkotó rendszerek segítségével évente akár 60-80 beavatkozást is végezhetünk majd 2022 őszétől” – mondta el honlapunknak dr. Mohos Balázs klinikai szakorvos, aki bécsi munkája során szerzett tapasztalatai alapján fogja elindítani a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a helyreállító nyiroksebészeti műtéteket. Eddig a limfödéma terápiájában csak tüneti kezelésre volt lehetőség, a rekonstrukciós nyirokműtétek ugyanakkor a nyirokáramlás helyreállítását segítik elő, a betegség progressziójának megfékezésével – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy egy-egy ilyen műtét 4-8 órán át tarthat. A magyar betegek jelenleg egyedi méltányosság alapú támogatással Bécsben vehetik igénybe ezt a beavatkozást.

A klinikán tartott bejárás következő helyszíne, a Képalkotó Diagnosztikai Részleg több mint 700 millió forintos fejlesztésnek köszönhetően újult meg energetikai szempontból, melyből 565 millió forint közvetlen kormányzati céltámogatás, míg a fennmaradó összeget az egyetem saját forrásaiból biztosította. Új nyílászárókat építettek be, korszerű hőszigetelést, homlokzatburkolatot, tetőfedést kapott a legmodernebb gépészeti berendezésekkel felszerelt épület.

Az esemény keretében zászlófelvonással avatták fel a Juhász-Nagy Sándor Tudományos Kutató Laboratóriumot, ahol teljes építészeti, gépészeti és orvostechnológiai felújítás és bővítés történt. Dr. Radovits Tamás, a Kardiológiai Tanszék egyetemi docense elmondta: világszínvonalú, Közép-Európában egyedülálló tudományos laboratórium valósult meg, a korábbi alapterület dupláján, 600 négyzetméteren. A labor egyedülálló lehetőséget nyújt a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatához, a tetőtéri munkaállomások és szemináriumi szoba méltó körülményeket biztosítanak a kutatóknak, PhD-hallgatóknak. A hemodinamikai laboratóriumi részben két intervenciós kardiológiai munkaállamoson a legmodernebb berendezések segítségével vizsgálhatók a szív- és érrendszeri betegségek.

További részletek a teljes beszámolóban