Folytatódhat a Transzlációs biomedicina tématerületi kutatás

Folytatódhat a gyulladásos és degeneratív betegségek patogenezisének megértését és célzott terápiás lehetőségek kidolgozását célzó Transzlációs biomedicina tématerületi kutatás az SZTE-n - tájékoztatott az intézmény közleménye.

A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-ei döntésével 1.000.000.000 Ft támogatást nyert el a „Transzlációs biomedicina” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-el megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.

A Tématerületi Kiválósági Program célja, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek szakmai kiválóságára építve, tématerületi kutatásfejlesztési programokat bonyolítsanak le (beleértve az alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést).

A „Transzlációs Biomedicina” tématerület célja a jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentő gyulladásos és degeneratív betegségek patogenezisének megértése és célzott terápiás lehetőségek kidolgozása. A fókuszterületek azonosításában elsődleges szempont volt a rendelkezésre álló know-how, a kiválóság és a nemzetközi versenyképesség. A tématerületen 3 ELKH Lendület és 2 ELKH-SZTE kutatócsoport működik együtt további kiemelten eredményes csoportokkal, melyek közül 2 ERC, 5 HCEMM támogatással rendelkezik. A megelőző periódusban sikerült kiemelten versenyképes kutatócsoportokat az SZTE-re hozni melyek számát tovább bővítik, ami nagyban növeli az egyetem versenyképességét és a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyét.

A tématerület kialakítása során az elsődleges prioritás az volt, hogy a vizsgált betegségek patogenezisének rendszer szintű, nagy felbontású analízisével új gyógyszer támadáspontokat azonosítsanak a kutatók, melyeket aztán célzott módon, specifikus terápiával befolyásoljanak. A projekt egyik kiemelt célja az emberi szervezet barrier rendszerein (bőr és gasztrointesztinális epitélium) zajló folyamatok megértése, valamint ezek gyulladásos betegségekben betöltött szerepének feltárása. A tématerület másik fókuszpontja az életminőséget jelentősen rontó neurológiai kórképek kialakulásának megértése. A kóros folyamatok nagy felbontású, valós idejű megfigyelése elvezethet a sejttípus specifikus terápiás támadáspontok azonosításához és célzott kezeléséhez.

A kutatók céljainak eléréséhez és a kutatások társadalmi hasznosságát növeléséhez komplett szemléletváltás szükséges. A klasszikus biomedicinális megközelítés egyedi mintagyűjtésen, tudományos érdeklődés vezérelte vizsgálatokon alapszik, mely hasznosulása alacsony, mivel alapvetően nem elvárás, illetve nem indukál szisztematikus vizsgálatokat, mivel általában specifikus kérdésekre fókuszál. Ezzel szemben a korábbi támogatási ciklusban új koncepciót sikerült megvalósítaniuk, mely a mérnöki és anyagtudományi határterületek bevonásával drasztikusan növeli a vizsgálati áteresztőképességet (egy molekula, egy jelút, vagy egy-egy idegsejt vizsgálata helyett több ezer egy időben).

Szoros kollaborációkon és szinergiákon alapuló, multidiszciplináris együttműködést hoztak létre, melyben biológusok, mérnökök, informatikusok, kutatóorvosok és klinikusok vesznek részt. Ez a felépítés a kutatások transzlációs profilját erősíti és garanciát jelent az eredmények gyors, gyakorlatorientált hasznosítására. A szemléletváltás, szinergiák és jobban kihasznált kutatási infrastruktúra nyújtotta előnyök hatására számos kiemelkedő eredményt értek el, közel 80 közleményt publikáltak több mint fele D1 minősítésű nemzetközi folyóiratban jelent meg.

A TKP2021 kiírásra benyújtott kutatási tervük logikus folytatása az eddigi munkának kiaknázva a már létrehozott modell rendszereket, szinergiákat és know-how-t, mivel a projekt eddigi eredményei számos területen teszik lehetővé a humán gyógyászati, vagy ipari hasznosítást.  Az in vitro sejtes rendszereket továbbfejlesztik és felhasználásukkal vizsgálják a sejtekben a jelátviteli utakat és interakciókat nagy áteresztésű módszerekkel, ami személyre szabott gyógyszer támadáspontok azonosítását eredményezi a gyulladásos megbetegedésekben. A bőr epithel barrier funkciójának vizsgálata a bőr gyulladásos betegségeinek jobb megértését és potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelését teszi lehetővé.

Az előző időszakban sikeresen létrehozott psoriasis betegség specifikus iPS sejtek további főként differenciációs és immunológiai vizsgálataival eddig ismeretlen folyamatokat azonosítottak. Az eredményekre alapozva Európában először végeztek az SZTE kutatói klinikai fázis I. vizsgálatot psoriasis sejtterápiás kezelésének vizsgálatára. A mikobiom megváltozása eredményeik alapján közvetlenül befolyásolja egyes betegségek kialakulását, ezért további betegségekben vizsgálják a gombás fertőzés szerepét, amely megalapozhat új terápiás ajánlásokat vagy eljárásokat. A létrehozott mutánspark és a kifejlesztett patogenitási modellek, lehetővé teszik a gombaellenes szerekkel szembeni rezisztencia molekuláris hátterének feltárását, valamint új antifungális targetek elemzését.

Az idegsejthálózatokkal való nagyfelbontású kommunikáció újonnan kidolgozott eszközkészletével lehetővé válik a legnagyobb terhet jelentő neuropszichiátriai betegségek sejthálózat szintű hátterének feltárása, és új terápiás támadáspontok azonosítása.

Kutatásaik számos ponton kapcsolódnak a COVID-19 pandémiához is. A csoportok kiemelten fontosnak tartják a kutatási eredmények mielőbbi társadalmi és ipari hasznosulását, ezért a termelődő know-how-t, és szabadalmakat innovációban jártas szakemberek bevonásával tervezik az ipari hasznosítás irányába mozdítani, amelyhez a határterületek eredményei újra integrálásra kerülnek. Végeredményként személyre szabott molekuláris terápiák, fejlett gyógyszerterápiás (sejtterápiás) eljárások és orvostechnikai eszközök kerülnek kifejlesztésre - írták a közleményben.