• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

Három évtized, 643 sorsfordító beavatkozás a Semmelweis Egyetemen

Regionális hírek 2022.01.17 Forrás: Semmelweis Egyetem
Három évtized, 643 sorsfordító beavatkozás a Semmelweis Egyetemen

Ma Magyarországon az év minden napján körülbelül 60 olyan beteg van a várólistán, akinek a transzplantáció jelenti a megoldást.

A napokban végezték el a 643. szívátültetést a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Magyarországon az első ilyen beavatkozást 1992. január 3-án itt hajtották végre dr. Szabó Zoltán akkori klinikaigazgató vezetésével, amelyet három további transzplantáció követett még abban az évben. Az elmúlt három évtizedben a klinika Európa egyik vezető szívtranszplantációs centrumává vált írta összeállításában az egyetemi portál. A jubileum alkalmából készült cikkben a szívátültetések hazai története mellett bemutatják a klinikán utógondozott transzplantáltak közül azt a pácienst, aki a legrégebben kapott új szívet.

2007-ben elindult Magyarországon a gyermekek szívátültetése is a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (mai nevén Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet), ahol azóta 72-en kaptak új szívet, így a hazai átültetések száma meghaladja a 700-at.

„30 évvel ezelőtt egy sebészeti bravúr volt az első szívtranszplantáció, és ahhoz, hogy ez megtörténhessen, hatalmas és úttörő szervezőmunkára is szükség volt. Kellett még hozzá bátorság a sebész részéről, hogy meg akarta csinálni és meg is csinálta az első ilyen hazai beavatkozást, és kellett bátorság a beteg részéről is, hogy nála végezzenek elsőként Magyarországon szívátültetést” – mutat rá dr. Szabolcs Zoltán, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanára. Mint felidézte, dr. Szabó Zoltántól nyugdíjba vonulása után, 1993-tól dr. Bodor Elek vette át a stafétabotot, az ő érdeme, hogy komplex program lett a szívtranszplantáció körül. Dr. Szabolcs Zoltán ezt követően 2003-tól irányította a szívtranszplantációs programot, és maga is több mint 120 szívátültetést végzett.

A sebészi technikában számottevő változás nem történt meglátása szerint az elmúlt 30 évben. Jelentősen a műtét lényegi részének ideje sem lett sokkal rövidebb: az első átültetés 2 és fél órán át tartott, ez a rutin megszerzésével mára körülbelül 2 órára csökkent. A legnagyobb változást a program és a betegek szempontjából az országos szintű várólista és donorkoordináció kialakítása, valamint a kilökődést gátló immunszuppresszív terápia fejlődése és az utógondozás fontosságának felismerése hozta el. Ma Magyarországon az év minden napján körülbelül 60 beteg van a várólistán, akik olyan végstádiumú szívelégtelenségben szenvednek, hogy csak a transzplantáció jelenthet számukra megoldást.

Dr. Szabolcs Zoltán hangsúlyozta: a szívtranszplantációs program csapatmunka, sikeréhez akár 100-120 ember összehangolt munkájára van szükség, a takarítótól a donor gondozását végzőkön, a szív-tüdő motor kezelőjén át a szívsebészig, valamint a transzplantációs programot segítő számos társszakma képviselőéjig.

A transzplantáció öt stációból áll, ezeknek kell egymásba kapaszkodnia, hogy mind a program, mind az egyedi átültetések sikeresek legyenek. Az első lépés a donormenedzsment, amely során az agyhalott donort úgy kell kezelni, mint bármelyik intenzív osztályon fekvő beteget, annak érdekében, hogy szerveivel mások életét meg lehessen menteni. Következő lépés a recipiens, a szervet kapó beteg megfelelő kiválasztása, majd a donorszerv kivétele és behelyezése. A műtétet magas szintű intenzív terápiás posztoperatív kezelés követi, ami súlyos esetekben akár hetekig-hónapokig is tarthat, az utógondozás pedig az érintett egész életét végigkíséri.

A szívtranszplantációs program szempontjából fontos lépés, hogy 2012-től már egy egységes klinikán zajlik a beavatkozás (ekkor jött létre a szakterületek egyesítésével a városmajori klinika a ma ismert formában), és megalakult a transzplantációs intenzív osztály, ami kifejezetten a műszívkezelések és a szívátültetések célját szolgálja - mondta el dr. Merkely Béla klinikaigazgató, a Semmelweis Egyetem rektora. A műtéti aktivitás növelésében fontos lépés volt 2013-ban az Eurotransplanthoz való csatlakozás, valamint a műszív-program elindítása.

A humánerőforrás fejlődésével eljutottunk oda, hogy dedikált, több mint 20 főből álló szívtranszplantációs orvos-teamünk alakult szívsebész, aneszteziológus, intenzív specialista, kardiológus, belgyógyász, immunológus, rehabilitációs szakember részvételével. A fejlesztési folyamat koronája pedig egy új, kifejezetten a szívtranszplantáltak műtét utáni ellátását biztosító, 10 egyágyas szobából álló posztoperatív transzplantációs osztály, amely a 11 éve meglévő, nyolcágyas, magas színvonalon felszerelt, speciális műszív és szívtranszplantációs intenzív osztály mellett jön létre – mondta el dr. Merkely Béla. Az új osztály még az idén elkészül, és ezzel minden tekintetben Európa csúcsszínvonalát tudjuk biztosítani – tette hozzá.  

Nagyon sokat fejlődött a keringéstámogatás is, jelenleg 10-12 olyan beteg van a várólistán, akik tartós műszívvel élnek, az instabil állapotban lévő betegek pedig átmeneti műszívet kaphatnak. Nem véletlen, hogy a Városmajor az ECMO (extracorporális membrán oxigenizátor) kezelés bástyája, amit a COVID-19 alatt is bizonyított – mutatott rá a rektor.  További részletek a teljes cikkben olvashatók

(Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink