Hat éve sikeresen végzik a ballonos tüdőverőér-tágítást Debrecenben

A komplex katéteres beavatkozást 2017-ben – hazánkban először – a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán alkalmazták. Azóta a debreceni szakemberek mintegy hatvan ballonos tágítást végeztek krónikus thromboembóliás pulmonális hipertóniában (CTEPH) szenvedő betegeknél. A kezelés után jelentősen javul a páciensek életminősége, csökkennek fulladásos panaszaik és nő a fizikai terhelhetőségük.

A krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia (CTEPH) a korábban tüdőembólián (pulmonalis embólia) átesett betegek egy részénél, legfeljebb 8-12 százalékánál alakul ki. A tüdőembólia kezelése kapcsán alkalmazott vérhígító ellenére a tüdőverőerekben vérrögök (embolus) maradnak, melyek akadályozzák a vér zavartalan áramlását, nyomásemelkedést okozva a jobb szívfélben. A betegek legfőbb panasza a fulladás. A betegség kezelésének egy speciális módja a ballonos pulmonális értágítás (BPA), melyet hazánkban először a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában alkalmaztak hat éve.

- Az eljárás során a tüdő véráramlását akadályozó szervült vérrögök kitágításával mérséklik az áramlási akadályt, így a tüdőerekben csökken a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése. A thrombusokat a jobb szívfélen keresztül közelítik meg. A katéteren át egy vékony, speciális drótot vezetnek át a vérrögön és azt egy ballonnal tágítják ki – mondta a hirek.unideb.hu-nak Balogh László, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika klinikai szakorvosa.

2017 óta Magyarországon a legtöbb beavatkozást a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán végezték el, már mintegy hatvan sikeres ballonos pulmonális értágítást hajtottak végre a Debreceni Egyetem szakemberei. - Egy páciensnél általában több beavatkozásra van szükség, ugyanis sok tüdőverőér ágban maradhatnak embólusok, akár tizennyolc-húsz vérrög is kialakulhat. Minél súlyosabb az eset, annál több ülésben hajtjuk végre az összes tágítást. Az első magyarországi BPA óta annyi változott a technikában, hogy ma már egy ülésben minél több elzáródást próbálunk megszüntetni az ér eredeti átmérőjéhez képest alulméretezett ballonokkal. Így a korábbi öt-hat ülés helyett akár három-négy ülésben végezzük el a tágítást. Az áramlás óvatos fokozására törekszünk és ezzel együtt a nyomás fokozatos csökkentésére – emelte ki Szük Tibor adjunktus, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakorvosa. 

Annál eredményesebb a beavatkozás, minél hamarabb kiderül, hogy a fulladásos panaszok hátterében a krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia (CTEPH) áll. A diagnózis felállításához alapos kivizsgálás szükséges.

- Fulladásos panasz esetén a háziorvos általában először a tüdőgyógyászatra küldi a beteget. Az alapvizsgálatokkal azonban ez a betegség nem diagnosztizálható. Sokkal inkább alkalmas erre a tüdő izotópos vizsgálata, amely kimutatja a maradék vérrögöt, ugyanis ebben az esetben a perifériás keringésbe beadott izotóp foltosan oszlik el a tüdőben. Szívultrahangot is végzünk, és nagyon fontos egy invazív katéteres vizsgálat, hogy megmérjük, mennyire emelkedett meg a jobb szívfélben a nyomás. Ezt követően a szakemberek tüdőverőér-festést végeznek, mellyel láthatóvá válik az elzáródás pontos helye – ismertette Daragó Andrea adjunktus, a DE Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakorvosa.

A műtét után mellkasröntgent, szívultrahangot végeznek, ellenőrzik a jobb szívfél-nyomást és a szívelégtelenség laboratóriumi paramétereit. Az esetek 80-90 százalékában a beavatkozást követően szinte azonnal, de legkésőbb 2-3 napon belül csökkennek a betegek fulladásos panaszai.

Előfordul azonban, hogy a páciens későn kerül a megfelelő szakemberhez és a tágítás már nem elég. A betegség következményeként egy idő után ugyanis átépül az érfal és ez okozza a páciensek panaszait, nem a mechanikus akadály, vagyis a vérrög. A szakemberek ebben az esetben nagyon jó eredményt tudnak elérni szájon át szedhető gyógyszerrel, illetve tüdőverőér-tágító infúziós oldat bőr alá injektálásával.

Kutatási eredmények igazolják, hogy már a BPA előtt is érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést, mert mérsékli a nyomást és csökkenti a beavatkozás közbeni szövődmények kialakulásának esélyét.

Összességében elmondható, hogy a krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia (CTEPH) rossz prognózisú betegség, de karbantartható, kezelhető, akár meg is gyógyítható, ha korán diagnosztizálják, és a páciens a megfelelő centrumba kerül.

- A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján az elmúlt 5 évben 7 olyan új, katéteres vagy eszközbeültetésen alapuló terápiás eljárást vezettünk be, amelyekkel a billentyűbetegségben és szívelégtelenségben szenvedő betegek életkilátásait és életminőségét képesek vagyunk jelentősen javítani – hangsúlyozta Csanádi Zoltán, a klinika igazgatója.

A professzor hozzátette: ezeknek a kardiológiai intervencióknak a növekvő számban történő elvégzését teszi lehetővé a hamarosan átadásra kerülő új hibrid katéteres laboratórium, amelyben rendelkezésre állnak mindazok az eszközök, amelyek biztosítják, hogy a régió betegei világszínvonalú kardiológiai ellátásban részesüljenek. (Fotó: hirek.unideb.hu)