Klímaváltozás és egészségügy

A Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) november 5-8 között nemzetközi klímaváltozási konferenciát szervezett Pécsett. A háromnapos rendezvény aktuális témáit – melyek között a globális felmelegedés humán-egészségügyi hatásai is szerepeltek – a Minisztérium és az Akadémia közös programja (VAHAVA) adta. A konferencia elnöke a VAHAVA program vezetője, a téma nemzetközi hírű szakértője Láng István professzor volt.

A rendezvényen elhangzott előadásokból kiderült: a klímaváltozás már a 20. század hetvenes éveinek elején valószínűsíthető volt. A későbbi évek mérési eredményei aztán már egyértelműen kimutatták: lassan ugyan, de észrevehetően növekszik a CO2 és üvegház hatású gázok mennyisége a légkörben és ezzel a Föld felszínének átlaghőmérséklete.

A konferencia résztvevői sajnálattal állapították meg, hogy az elmúlt 25-30 évben hiába nőtt a globális klímaváltozás lehetősége, az ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történt tényleges intézkedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére. A klíma folyamatos változása, illetve az üvegház hatás jelenléte a közvetlen környezeti változások mellett hatással van az emberi szervezetre is. Ezért például az előadások között szerepelt a mentőszolgálatok terhelése a hőhullámok időszakában című előadás, amely felhívta a figyelmet arra is: ha a jelenlegi tendencia tovább erősödik, a klímaváltozás megoldásra váró fontos és nem kis költséggel járó feladatot ad az államok egészségügyi kormányzatainak is.

A pécsi konferencia összegzéseként elhangzott: a kelet-európai régió politikai- és gazdasági átalakulásának hatásai tovább fokozzák a problémákat, így egyre égetőbb a megfelelő megoldások, válaszok kidolgozása. Az előadók egyetértettek abban, hogy nem lehet tovább halogatni a határozott lépéseket a regionális együttműködés területén.