A mentőzés olyan, mint a szerelem
Közzétéve: 2009. 06. 21. 14:37 -
• 4 perc olvasásKözzétéve: 2009. 06. 21. 14:37 -
• 4 perc olvasás
Dr. Sirák András Astellas Díjat vehetett át az Év Orvosa pályázat egyik nyerteseként.

Dr. Sirák András, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, velencei háziorvos Astellas Díjat vehetett át február 17-én a Tegyünk az Egészségünkért Alapítvány által meghirdetett Év Orvosa pályázat egyik nyerteseként. Egy infarktusos beteg életét mentette meg kollégáival a Székesfehérvári Sóstói Stadion Hair előadásán.
– A mindennapok során számos olyan történettel találkozhatunk, amely bizonyítja az orvosok áldozatos munkáját. Mi történt azon a bizonyos augusztus végi estén a stadionban?
– Már megkezdődött a Hair című előadás, amikor egy asszony elkezdett kiabálni, hogy jaj, istenem, meghal a férjem, nincs itt egy orvos?! A gondviselésnek köszönhetően a közelében ültem, és rögtön segítségére tudtam sietni, ráadásul szintén a közelben ült két intenzíves nővér a Fejér megyei kórházból és egy mentőtiszt. Így négyen, mint egy sürgősségi team kezdtük meg a beteg újraélesztését. Hála égnek sikerrel! Minden eszköz nélkül csináltuk a mellkaskompressziókat, a mesterséges lélegeztetést. Időveszteség nélkül tudtuk a beteget ellátni, ami az újraélesztésben nagyon fontos, és életben tudtuk átadni a 13 perc múlva kiérkező a rohammentőnek.
– Az előadást leállították, síri csend honolt a stadionban, és sok ezer ember nézte végig, amint a beteg életéért küzdenek…
– Szerencsére több sikeres újraélesztésünk volt már, igaz, ezek általában egy szűkebb környezetben, a családban, munkahelyen történtek, ám itt tizennégy ezer ember látta, hogy mi mindent csinálunk, és szorított azért, hogy sikerüljön az újraélesztés. A betegnek az első szívinfarktusa volt, előtte nem volt ilyen gondja, teljesen váratlanul tört rá.
Az oxyológia „betegség"
– Példaértékű orvosi magatartást tanúsított, ráadásul kiváló szakmai hozzáértéséről is bizonyságot adott. Sok munkája mellett, hiszen szakfelügyelő főorvos, rezidenseket tanít, Velence háziorvosa, miért fontos, hogy magas szinten művelje a sürgősségi ellátást?
– Mert nagyon szeretem az oxyológiát. Annak idején nem vettek fel elsőre az egyetemre, mert a piaristáknál érettségiztem. Egy évig mentőápoló voltam az Országos Mentőszolgálatnál. Ebből aztán később afféle szerelem támadt, és ma is, hatvanéves fejjel visszajárok mentőzni a Máltai Szeretetszolgálathoz. Aki egyszer mentőzött, nem tudja otthagyni, vissza-visszajár. Az oxyológia nem foglalkozás, hanem betegség. Nehéz megmagyarázni, miért szereti az ember. A gyors helyzetfelismerés, azonnali reakció igénye izgalmassá teszi, és hatalmas sikerélmény, amikor az ember látja a nagyon elesett, nagyon rossz állapotú, sokszor szinte pillanatokkal a halála előtt lévő beteget felépülni, meggyógyulni, esetleg később egy asztalnál vacsorázik, beszélget vele.
– A sürgősségi betegellátás tanítását miért tartja szinte rögeszmésen fontosnak?
– A háziorvos-rezidenseknek Szabó János kollégámmal, aki Hevesen háziorvos, ketten tanítjuk a sürgősségi betegellátást az egyetem családorvosi tanszékén. Ezen kívül nagyon sok tanfolyamot, előadást tartunk sürgősségi ellátásból cégek felkérésére, posztgraduális formában. A sürgősségi betegellátás része a háziorvoslásnak, ám a reanimáció gyakorlottságot igényel, amit készségszinten jobban el kellene terjeszteni az országban. Ugyanis az átlag mai háziorvost nem lehet azért vádolni, hogy nem ért hozzá. Azért nem tudnak reanimálni, mert vagy soha nem tanulták, vagy évtizedekkel ezelőtt, és nincs benne gyakorlatuk. Én is tudom, hol van a vakbél helye, sok vakbélgyulladást találtam, de nagyon ideges lennék, ha nekem kéne kivennem. Tehát az elméleti tudás kevés, gyakorlati szintű ismeret kell.
Kerüljön be a kreditpontokba
– Vannak elképzelései a szélesebb körű oktatásra?
– A családorvosi tanszék munkatársaiként van egy kezdeményezésünk az egészségügyi miniszter úr előtt, aki pozitívan fogadta az ötletünket. Javaslatunk szerint a kötelező 250 kreditpontba kerüljön be, hogy minden évben négyórás újraélesztési tanfolyamot végezzen minden háziorvos. A tematizált tananyag megvan hozzá, lebontva nagyobb, illetve kisebb csoportra az elméleti és a gyakorlati oktatás igénye szerint. A személyi feltételek is adottak, hiszen a családorvosi tanszéken rendelkezünk oktatási kapacitással, másrészt vannak fiatal reménységeink, akiket meg tudunk a képzésre tanítani, ugyanis részállásban mentőorvosként dolgoznak, értik a szakmát. Ha a háziorvosoknak lehetőségük lesz a reanimációt évente gyakorolniuk, néhány év alatt kialakul a készségük, és nem fognak idegenkedni tőle. Az országban tízezer háziorvos dolgozik. Tízezer helyen vannak jelen, és így sokkal nagyobb az esély, hogy belefutnak egy újraélesztésbe. Ha készségszinten elsajátították a reanimációt, be is tudnak avatkozni, ha szükséges. Sajnos Magyarországon naponta tíz-tizennégy ember hal meg hirtelen szívhalál következtében, tehát egyáltalán nem tartozik a ritkaságok közé. A legszigorúbb szakmai adatok szerint a reanimációk tíz százaléka sikeres, így a mi számításaink szerint évente akár ötszáz ember sikeres újraélesztését is jelentheti a tervezett programunk.
– Negyedik kiadását érte meg a sürgősségi betegellátásról szóló kézikönyve.
– Rengeteg gyakorlati információt kell átadni, sok mechanikus dolgot kell megtanítani az oxyológiában. Fontos a döntésképesség kifejlesztése a tanítványokban, hiszen sokszor csak másodpercek adottak a döntésre, hogy egy folyamatot valamilyen irányban elindítsanak. Az első ellátó orvos szerepe, döntése meghatározó, akár a beteg életben maradása függ a pillanatnyi döntéstől. Ehhez a döntéshez segít a kézikönyv, bár a gyakorlatot nem pótolhatja. Elég nagy sikert aratott, tízezer példányban elfogyott, és az októberben készült negyedik kiadásból eddig ezerötszáz kelt el.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek