Nemzeti Rákellenes Program társadalmi vitája

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Intézetében délelőtt 10 órakor kezdődő fórumon egészségügyi szakemberek, állami és civil szervezetek képviselői vesznek majd részt. A társadalmi vita kiemelt témája lesz a daganatos megbetegedések megelőzésének lehetősége a mortalitási adatok tükrében – a Nemzeti Rákellenes Program végrehajtása társadalmi összefogásának fontossága; a daganatos megbetegedések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei jellegzetességei, a szekunder prevenció fontossága; valamint a gyógyítás feltételei ma és holnap.

A rendezvényről szóló tájékoztatójában dr. Bodnár Judit megyei tisztifőorvos kiemelte: a rák mind az egyén, mind a társadalom számára az egyik legnagyobb terhet okozó betegség – ez idézi elő a legtömegesebb egyéni sorstragédiát.

A magyar népesség kedvezőtlen egészségi állapota közismert: a tartós egészségromlás, a kiemelkedően magas és korai halálozás, a férfiak legrövidebb várható élettartama az Európai Unióban kedvezőtlenül befolyásolja a hazai népesség életkilátásait és gazdasági teljesítőképességét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint Európában Magyarországon a legtöbb a daganatos megbetegedések okozta halálozás. A rák miatt veszíti el Magyarország a legtöbb hasznos életévet. 2003-ban a hazánkban elveszített életévek több mint egynegyedét önmagukban a rákhalálozások okozták – több mint 135 ezren haltak meg. A halálozási arány több okra vezethető vissza: egyrészt a rákos megbetegedések gyakorisága, ami a környezeti hatásokkal és az életmóddal (többek között dohányzás, helytelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód) magyarázható, másrészt a késői felismerés, amely hátráltatja a gyógyítás eredményességét.

A gyógyítás költségessége mind az egyén, mind a társadalom számára ugyancsak nagy teher. Sajnálatos, hogy hazánk a rosszindulatú daganatok és az emésztőrendszeri halandóságban az első helyen állt 2003-ban. Hazánkban a tüdőrák, a vastag- és végbél rosszindulatú megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU 25 tagállamában.

A tisztifőorvos arra is felhívta a figyelmet: a népegészségügyi program kiemelt területe a daganatos betegségek elleni küzdelem – a szűrések és eredményességük fejlesztése, az életmód befolyásolása, a kockázati tényezők csökkentése. A szűrések során az egészségügyi intézményrendszer az eddigieknél rugalmasabban alkalmazkodik az állampolgárok igényeihez.

Az állami intézmények a maguk eszközeivel hozzájárulnak a megelőzéshez, a korai felismeréshez, a gyógyuláshoz, a rehabilitációhoz. Összekapcsolódik az egyén, a család és a közösség felelőssége. A rákbetegséget rendszeres szűréssel meg lehet előzni, és korai felismerés esetén meggyógyítható. Lehet tenni a rák ellen, de csak cselekvéssel és összefogással. Ebben a munkában a Nemzeti Rákellenes Programnak kitüntetett szerepe van.

A legfőbb cél: kevesebb megbetegedés, gyorsabb és maradandó gyógyulás emberhez méltó körülmények között, a halálozás radikális csökkentése, a betegek életminőségének, méltóságának javítása. A népegészségügyi programban meghirdetettek szerint növelni kell a szűrőprogramok hatékonyságát, a megjelenések arányát – az emlőszűrés, a méhnyakszűrés, a szájüreg szűrővizsgálata, a vastagbélszűrés, a prosztatarákszűrés és a tüdőszűrés során.

A célok közé tartozik az is, hogy nyíltan beszéljünk a rákról. Ennek jegyében várják az egészségügyi szakembereket, az állami és civil szervezetek képviselőit a keddi vitafórumra az ÁNTSZ megyei intézetébe, Miskolcra.