Nemzetközi harc a vírusok ellen - pécsi tanácskozás a fenyegetésről

Hogyan birkózhat meg a Balkán térsége a vektorok által terjesztett betegségek növekvő fenyegetésével? A válasz a nemzetközi összefogásban és a tudományos kutatások összehangolásában rejlik. Ezt a célt szolgálta az RRF-2.3.1-21-2022-00010, A Virológiai Nemzeti Laboratórium komplex fejlesztése nevű pályázatból megvalósult Balkan Association for Vector-Borne Diseases (BAVBD) éves találkozója, amelynek idén a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma adott otthont. A régió kutatói és nemzetközi szakértői a november 28-29. között tartott rendezvényen kerestek megoldásokat a közegészségügyi kihívásokra - írta összefoglaló beszámolójában az egyetem.

A Balkán térsége az éghajlati változások és a globalizáció miatt egyre inkább ki van téve olyan betegségek terjedésének, amelyeket csípőszúnyogok és kullancsok hordozhatnak. Az olyan kórokozók, mint a nyugat-nílusi vírus vagy a Lyme-kór, komoly veszélyt jelenthetnek a lakosság egészségére.

A kétnapos nemzetközi találkozó célja az volt, hogy a szakemberek megoldást találjanak a globális egészségügyi kihívások kezelésére, tapasztalatokat cseréljenek és olyan együttműködéseket alakítsanak, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntartható megoldás kidolgozásához.

Az idei rendezvénynek a PTE Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) adott otthont, ahol a résztvevők nemcsak a helyszín adta tudományos innovációkat ismerhették meg, hanem lehetőségük nyílt a nemzetközi párbeszédre is.

Dr. Kovács L. Gábor, az SZKK tudományos igazgatója a konferencia nyitónapján bemutatta a pécsi tudományos központ munkáját és annak nemzetközi elismertségét. Ismertette a központ fő kutatási területeit, kiemelve a biológiai biztonság terén végzett úttörő munkát. „Központunkban több mint 200 kutató dolgozik nap mint nap. Az elmúlt évek során több mint 2000 publikációt tettünk közzé” – emelte ki az igazgató. „A Szentágothai János Kutatóközpont nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet tölt be az innováció és a kutatás területén” – hangsúlyozta a professzor. Előadásában kitért Pécs tudományos és kulturális jelentőségére, és bemutatta az egyetemhez kötődő kutatási programokat, amelyek között kiemelt helyet foglalnak el a biológiai biztonsághoz és a járványügyi kockázatok kezeléséhez kapcsolódó projektek.

A konferenciát dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) igazgatója nyitotta meg. A virológus a VNL-ot bemutatva kiemelte, hogy a laboratórium célja a járványok megelőzése és kezelése, valamint a tudományos ismeretek előmozdítása. A laboratórium négy kutatócsoportot működtet, amelyek a betegségökológiától a vakcinafejlesztésig széles spektrumot ölelnek fel. Ezek a csoportok elkötelezettek olyan hatékony rendszerek kidolgozása mellett, amelyek lehetővé teszik a korai felismerést és beavatkozást. „A kezdetektől fogva, ami 2007-ben volt, zoonózisokkal foglalkozunk. Miért? Mert a legtöbb emberi fertőző betegség a természetből származik” – mondta nyitóelőadásán a kutató. Emellett a kutatások globális hálózatokkal való együttműködésére is felhívta a figyelmet, például a szúnyogok ellenőrzése és a vírusok monitorozása kapcsán. Az igazgató végül a laboratórium oktatási és tudásátadó szerepét is kiemelte, megerősítve az intézmény magyarországi vezető szerepét a fertőző betegségekkel és biobiztonsággal kapcsolatos kutatásokban.

Az eseményen részt vett dr. Lisa M. Astuto Gribble, a Sandia National Laboratories képviseletében, aki bemutatta, hogyan járulnak hozzá a laboratóriumi biológiai kockázatok csökkentéséhez világszerte. Elmondta, hogy az általuk fejlesztett globális biológiai biztonsági tananyag már több mint 19 000 szakemberhez jutott el, és hangsúlyozta a képzés, a kockázatfelmérés és a fenntarthatóság fontosságát. „Az urbanizáció, a globalizáció és az intenzív állattenyésztés olyan helyzeteket teremtenek, amelyek kedveznek a zoonózisok kialakulásának és terjedésének” – fogalmazott a laboratórium képviselője. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a laboratóriumi biológiai kockázatok kezelése kiemelt fontosságú, különös tekintettel a véletlen vagy szándékos fertőzésveszélyre.