• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Onkológiai eszközparkját fejlesztette az SZTE

Regionális hírek 2023.12.08 Forrás: Weborvos
Onkológiai eszközparkját fejlesztette az SZTE

A hatékony és eredményes gyógyítás kritikus sikertényezője a daganatellenes kezelés személyre szabása.

Egy EFOP-program keretében közel 800 miiló forintból fejlesztette onkológiai eszközparkját az elmúlt egy évben a Szegedi Tudományegyetem. Az eszközöknek a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika, a Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai részlege és Pathológiai Intézetének Molekuláris Pathológia szakmai csoportja veszi majd hasznát a daganatos megbetegedések és az örökletes betegségek gyógyítása, kutatása és oktatása kapcsán egyaránt. 

A nagyszabású fejlesztés általános célja a Szegedi Tudományegyetem onkológiai diagnosztikai és gyógyító tevékenységeihez szükséges infrastrukturális feltételek javítása, a jó minőségű és hatékony onkológiai szolgáltatások elérhetőségének bővítése, gyorsabb gyógyulás biztosítása a magas színvonalú eszközök alkalmazásával. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja, mint a régió III. progresszivitási szintű egészségügyi intézménye az onkológia területén is széleskörű és nagy esetszámú szűrési és diagnosztikus tevékenységet folytat, és nemzetközi színvonalú onkológiai terápiás palettával rendelkezik. A hatékony és eredményes gyógyítás kritikus sikertényezője a daganatellenes kezelés személyre szabása, és annak elindításához szükséges idő minimalizálása. Jelen fejlesztés elemei ezt a célt szolgálják: megerősítve a diagnosztikai kapacitást, lerövidítve a személyre szabott kezelések előkészítéséhez szükséges időt, és ugyancsak lerövidítve magát a terápiás időt is. További siker, hogy ezáltal megnövekedik az ellátható páciensek száma is, melyre egyre nagyobb szükség van a statisztikai adatok és a valós tapasztalatok alapján egyaránt. 

– Örülök, hogy ezt a projektünket is sikeresen le tudjuk zárni. Nagyon nehezen, de maximális összeggel sikerült ugyanis elnyernünk ezt a pályázatot annak idején, amiből azt gondolom, hogy egy olyan fejlesztés valósut meg, olyan eszközöket sikerült beszerezni, ami hiánypótló nemcsak az onkológia területén, hanem egyéb, klinikai kutatásokban is hasznos lesz – emelte ki dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a projektzárón. 

Magyarország vezető helyen áll a daganatos betegségek előfordulását tekintve az Európai Uniós adatok alapján. A különböző rosszindulatú betegségek követelik hazánkban a legtöbb áldozatot a szív- és érrendszeri betegségeket követve. Az elkövetkezendő évek fontos feladata a daganatos betegségek megelőzése az egészséges életmódra neveléssel és széleskörű edukációval, melyben a felsőoktatásnak, így a Szegedi Tudományegyetemnek kulcsfontosságú szerepe van. 

– A molekuláris medicina gyakorlatilag az orvoslás minden területére betört. Nincs olyan orvosszakma, amely valamelyik szegmensében nélkülözné a DNS alapú, szekvencia adatokat. Legyen szó akár az örökletes betegségekről, akár a daganatos megbetegedésekről. A Szegedi Tudományegyetem, azon belül is a Klinikai Központ az elmúlt időszakban, egyfajta lépéshátrányban, tagolva dolgozott azért, mert az eszközpark nem volt a legmegfelelőbb. Ennek a projektnek a megvalósítása azonban lehetővé teszi, hogy ezen a területen is felzárkózzunk. A fejlesztés keretében beszerzett eszközök magas szinten, gyorsan és pontosan meghatározzák a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ez nagyban segíti majd az onkológusok és a különböző szakorvosok munkáját is a döntéshozatalokban, amelyek egy-egy páciens esetén a terápiára vonatkoznak. Nem lesz ez másként az örökletes betegségekkel foglalkozók körében sem, ők is óriási hasznát veszik majd ennek az eszközparknak – összegezte prof. dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese. 

Hasonlóan fontos pillére a daganatos halálozás csökkentésének a korai felismerés és az időbeni szakszerű kezelés, melynek legfontosabb hátterét a régióban az SZTE diagnosztikai és terápiás egységei szolgáltatják. 

– Az onkológiában paradigmaváltás történt az elmúlt években, melyre jellemző a személyre szabott kezelések előtérbe kerülése az uniformizált terápiákkal szemben. Az adott egyén számára optimalizált eljárások kialakításához nélkülözhetetlen multidiszciplináris megközelítéshez az egyetemek jelentik az alkalmas hátteret, mind a molekuláris és képi diagnosztika (várhatóan már a közeli jövőben mesterséges intelligencia támogatással), mind a speciális gyógyszeres és sugárterápiás kezelések terén – mondta dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathológiai Intézetének és az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának (IKIKK) tudományos munkatársa. 

Prof. dr. Oláh Judit, az SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika vezetője zárásképp ismertette a fejlesztési területeket:

– Az első fejlesztési terület a molekuláris onkopatológia. A molekuláris patológiai vizsgálatok a legmodernebb onkológiai precíziós (a genetikai hátteret is figyelembe vevő) kezelések alapját képezik. A daganatok pontos jellemzőinek ismerete nélkül napjainkban nem állítható fel terápiás terv. A legtöbb daganat esetén már elérhetők olyan gyógyszerek, melyek célzott kezelésként csak adott molekuláris genetikai eltérés esetén alkalmazhatók, ilyenkor viszont a standard kezelésekhez viszonyítva jóval hatékonyabbak. Az SZTE SZAKK Patológiai Intézetében található szekvenáló eszközök egy része elavult volt már minderre, ám az említett projekt keretében sikerült olyan készülékeket beszerezni, amelyek ezt a fejlesztési területet hatékonyan szolgálják. 

A második ilyen terület az onkoradiológiai és sugárterápiás terület. Napjainkban, a minimális invazivitású beavatkozások alapvető részévé váltak a diagnosztikus és gyógyító tevékenységeknek az onkológiában is. A felfedezett betegségek elleni terápiás döntéshozatal elképzelhetetlen a betegség szövettani karakterizálása nélkül, melynek során az adekvát mintavétel meghatározó jelentőségű. Különösen a daganatos betegségek kezelése előtt nagy számban, évente megközelítőleg 1500 esetben végzünk valamilyen képalkotó eljárással – jellemzően ultrahang vagy CT vezérléssel – mintavételt. Az ezen a téren megszerzett tapasztalatunk a képalkotó berendezésekkel és a mintavételi technológiákkal együtt jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. Mégis adódnak olyan szituációk, amikor nem sikerül mintához jutni, akadályozva így a megfelelő terápia megválasztását. Az intervenciós radiológiai beavatkozások legnagyobb hányada onkológiai indikációval történik a Klinikai Központban. Egyre többször végzünk palliatív műtét helyett radiológiai intervenciókat. A projekt egy további eleme a sugárterápiás ellátás kíméletesebb, jobb minőségű megvalósítását segíti a légzés során elmozduló, így a nagy energiájú sugárzás útjába kerülő egészséges szövetek védelmével, egy másik szoftveres fejlesztés pedig nagyobb betegbiztonsághoz vezet a betegazonosítók és terápiás adatok digitális összekapcsolásával az orvosinformatikai rendszereken belül, csökkentve a párhuzamos adatrögzítés során esetlegesen fellépő hibázási lehetőséget. 

A harmadik fejlesztési terület a vastagbél vizsgálat a gyomor-bélrendszeri daganatszűrés céljából. A népegészségügyi vastagbélszűrés a hazánkban bevezetett metodika szerint, két lépcsőben valósul meg, amelynek második lépcsőjében az elsőként székletvér teszttel kiemelt pácienseknél a szűréses kolonoszkópia történik meg. Alapelvként elmondható, hogy minden endoszkópos helyen magas tudású endoszkópos tornyoknak, monitoroknak és endoszkópoknak kell rendelkezésre állnia, melyek alkalmasak a teljes tápcsatorna áttekintésére. Ez az előttünk álló időszakban már nem okoz gondot, hiszen az eszközök rendelkezésünkre állnak – emelte ki Prof. Dr. Oláh Judit, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikájának vezetője.

Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Legolvasottabb cikkeink