• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Összefogás az immunvezérelt gyulladásos betegségek terápiájáért

Regionális hírek MA 12:25 Forrás: Semmelweis Egyetem
Összefogás az immunvezérelt gyulladásos betegségek terápiájáért

A szakorvosok az egyetem valamennyi klinikájáról referálhatnak ott kezelt járó-, vagy fekvőbeteget, ha a terápiás döntés előtt szükségesnek érzik a konzultációt.

Több évtized szakorvosi tapasztalatából profitálhatnak a betegek a virtuális IMID-ambulancia (immune-mediated inflammatory diseases, azaz immunvezérelt gyulladásos betegségek) megalakulásával a Semmelweis Egyetemen. A négy szakterületet, a gasztroenterológiát, a bőrgyógyászatot, a reumatológiát és a szemészetet felölelő interdiszciplináris online konzílium-sorozat dr. Iliás Ákos, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa kezdeményezésére jött létre - számoltak be róla az egyetemi portálon.

Havi rendszerességgel tekintik át az egyes egyetemi klinikákon gondozott, különféle gyulladásos kórképekkel élő betegek bonyolultabb eseteit a virtuális IMID-ambulancia szakemberei. Az online konzíliumok során megbeszélik az alkalmazandó terápiás tervet, szükség esetén az egyes szakterületekre kivizsgálási időpontokat is szerveznek, lerövidítve így a betegutakat. „Ez egy, az onkoteamekhez hasonló közös gondolkodás a betegről: szeretnénk, hogy bármely szakorvos kezdeményezhesse a referálást, mivel ezeknél a kórképeknél gyakorta előfordul, hogy egy páciensnek több, gyulladás miatti megbetegedése, vagy egyéb szakterületeket érintő szövődménye jelentkezik, de például az esetleges gyógyszerkereszthatások miatt is érdemes konzultálni más szakmákkal. A virtuális ambulancián arra törekszünk, hogy terápiás megoldást találjunk arra, hogy mi lenne a beteg számára a legjobb, a többi betegségét is figyelembe véve – mondta dr. Iliás Ákos, az ambulancia létrehozásának kezdeményezője. Hozzátette: a szakorvosok az egyetem valamennyi klinikájáról referálhatnak ott kezelt járó-, vagy fekvőbeteget, ha olyan alapbetegsége van, ami illik az ambulancia profiljába, és a terápiás döntés előtt szükségesnek érzik a más szakterülettel való konzultációt.

Dr. Sümegi Liza Dalma, a klinika belgyógyász szakorvosa, gasztroenterológus szakorvosjelölt, egyetemi tanársegéd koordinálja az ambulancia működését, és javarészt az ő feladata a betegutak optimalizálása is. „A betegek a referálást követően gondozásba is kerülnek, azaz időről időre követem a bőrgyógyászati, szemészeti és reumatológiai megjelenéseiket, amelyek alapján szükség esetén ismét bemutatom őket az IMID-ambulancián a kezdetben meghatározott közös szempontokat figyelembe vevő terápia finomítása, újragondolása céljából. A folyamat célja, hogy az érintett betegek terápiája folyamatosan a legoptimálisabb legyen” – ismertette dr. Sümegi Liza Dalma.

Rendszeresen együttműködnek a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika orvosaival is. Az immunmediált gyulladásos betegségek komplex, interdiszciplináris kezelése az elmúlt években nemzetközileg is egyre inkább előtérbe került. Az ebbe a csoportba sorolható betegségek eredetének, közös genetikai hátterének, gyulladásos markereinek, valamint esetleges kölcsönhatásainak az egyre alaposabb feltárása tudományosan is forrongó területnek számít. Főleg azért, mert jelenleg e kórképeket gyógyítani még nem tudják, a kezelések a páciensek életminőségjavítását, lehetőség szerint a tünetmentesség elérését célozzák.

Ide sorolható betegségek szakterületek szerint:

Gasztrointesztinális betegségek: a bélrendszer gyulladásos megbetegedései (IBD), mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa;

Reumatológiai terület: spondyloarthritis (SPA); rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) és egyéb szisztémás autoimmun betegségek (mint például a szisztémás lupus erythematosus (SLE), a szisztémás szklerózis, az autoimmun izomgyulladás, a Sjögren-szindróma, illetve a kisérgyulladások, azaz kisér vasculitisek)

A résztvevő szakorvosok szerint az ambulancia másik előnye, hogy a bonyolultabb eseteknél lerövidíti a diagnózis idejét, ha egy időben tekinti át több szakma szakértője is a tüneteket, a bőr- vagy egyéb szervi elváltozásokat, mivel hamarabb kiderül, hogy valamely új tünet gyógyszermellékhatásként, új szövődményként, vagy egyidejűleg jelentkező, de teljesen független új problémaként áll fenn. Ez pedig a megfelelő kezelési terv kialakításával gyorsabb életminőség-javulást hoz a betegeknek is, akiket így könnyebb nyomon követni is. További előny, hogy a közös munka során sokat lehet tanulni a társszakmák képviselőitől – jelentette ki dr. Németh Tamás egyetemi docens.

Az online konzultációkat minden hónap elején tartjuk, és bármely szakorvos, rezidens vagy hallgató is csatlakozhat megfigyelőként is – mondta dr. Iliás Ákos. A további tervek között szerepel más szakmák bevonása is, valamint az ambulancia kapacitásának bővítése. Emellett a későbbiekben tervezik a többi orvosegyetemen működő IMID-ambulanciával való együttműködést, valamint az IMID-kórképekre vonatkozó multicentrikus kutatások indítását is. További pozitív hozadéka lehet az ambulancia működésének az IMID-betegségek kezelési protokolljainak egységesítése, vagy a felgyűlt tapasztalatok alapján finomhangolása. Fontos, hogy az ambulanciára a betegek közvetlenül nem tudnak jelentkezni, az őket kezelő szakorvos kezdeményezheti a konzultációt.

További részletek a teljes cikkben

(Fotó: Semmelwies Egyetem)