Rácz Jenő és a Pannon-modell

Ha a beteget a másik kórházban jobban el tudják látni, akkor oda kell vinni, és nem a legközelebbi, kevésbé felszerelt kórházba.

A volt egészségügyi miniszter szerint a hatékony válságmenedzseléshez egy kórház önmagában kevés, ehhez együtt kell működni megyei szinten is. Veszprém megyében 12 fekvőbeteg-ellátó intézmény van, és Rácz Jenő – az adott profilnak megfelelően - komoly szerepet szán mindannyinak. Ezért volt szükség egy új módszerre: a „Pannon-modell" nevű ötlépcsős fejlesztési struktúrára.

Első és legalapvetőbb lépés, hogy mindenki a saját háza körül rakjon rendet. A lehető legteljesebb mértékben.

Második lépés egy kettős megyei blokk kialakítása. Ez azt jelenti, hogy egy keleti és egy nyugati egység jön létre: előbbihez Veszprém, Balatonfüred, Zirc és Várpalota tartozik; utóbbihoz pedig Ajka, Farkasgyepü, Pápa, Tapolca, Sümeg és Doba. A megyei kórház nem ragaszkodik minden szakterületen a központi szerepéhez, hiszen minden egészségügyi intézménynek van egy-egy specialitása, amelyben vezető lehet. A differenciálással megelőzhető a rivalizálás, hiszen a már meglévő profilt az intézmény erősíteni tudja, ebben vezető lehet.

Rácz Jenő példaként hozta fel a dobai és a sümegi pszichiátriai intézetet. Mivel hasonló szakterülettel foglalkoznak, nekik egymással célszerű együttműködni, és nem pedig veszprémi fennhatóság alá erőszakolni a feladatot.

A másik kiemelt terület a balatonfüredi szívkórház – a kiválóan működő intézmény önkormányzati fennhatóság alá kerülhet majd, mert csak így tartható meg az eddigi színvonal. (A városvezetés egyébként a múlt héten átadott heliporttal is bizonyította, hogy mindent megtesz azért, hogy a Balaton egészségügyi centruma legyen.) Rácz Jenő külön hangsúlyozta, hogy az önkormányzati intézményeknek megvan az az előnyük, hogy közös pályázatokat is beadhatnak – ez komoly lehetőséget jelent, ha tudnak élni vele.
Zircen és Várpalotán megszűnik az aktív fekvőbeteg-ellátás, mert itt elsődleges szerepe a rehabilitációnak és a krónikus ellátásnak van. Várpalotán ez már december végétől így működik, Zirc pedig április elsejétől áll át erre.

A harmadik lépcsőfoka a Pannon-modellnek az együttműködés a keleti és a nyugati egység között. A logisztika, a radiológia, a patológia a labordiagnosztika mind-mind olyan terület, ahol megyei szintű beszerzések valamint a rendelkezésre álló erőforrások koncentrációja lehet garanciája a magasabb színvonalú és egyben hatékonyabb működésnek. Az aktív ellátásnak ugyanis jellemzője, hogy az intézményeknek – köztük a megyei kórháznak – nem szabad görcsösen ragaszkodnia a jól finanszírozott aktív ágyakhoz. Igenis, szükséges a többieknek is teret adni. Mert ha a beteget a másik kórházban jobban el tudják látni, akkor oda kell vinni, és nem a legközelebbi, kevésbé felszerelt kórházba. Mint Rácz Jenő elmondta, néha az a plusz tíz perc vagy életet ment, vagy esetleg a hosszabb úttal jobb helyre kerül a beteg, mert ott van arra is lehetőség, hogy egy beavatkozással megmentsék az illetőt az életre szóló bénulástól, vagy éppen a kómától.

A negyedik lépcsőfok az interregionális és egyben interszektoriális program. Ez a térségi együttműködést jelenti, akár interdiszciplináris szinten is. Utóbbira jó példa Kaposvár és Veszprém, a két város egészségügyi oktatása ugyanis együtt, jól megosztva fejlődőképesebb lehetne.

Az interregionalitás szempontjából egyébként – amint ez a főigazgató szavaiból kiderült – Veszprém megye számára a legpotenciálisabb partner jelenleg Somogy megye. (A balatoni idegenforgalmi szezonban ez igencsak hasznos lesz!)
A Pannon-modell utolsó része egy finanszírozási modell kísérlet. Már zajlanak a tárgyalások egy amerikai biztosítóval, amely az új rendszert felvállalná Veszprém megyében. A volt egészségügyi miniszter kiemelte, hogy ezt, ha beválik, később egész Magyarország területére ki lehet terjeszteni – hiszen pont ezért kísérleti.

A válságmenedzseléssel együtt jár a változásmenedzselés is, ehhez pedig a városi és megyei vezetők, politikusok együttműködésére is szükség van – jelezte a főigazgató. Ebben most nincs hiány Veszprém megyében.

Rácz Jenő szerint egyébként a jelenlegi reformokra szükség van – ám a bevezetés dinamikáját nem tartja szerencsésnek. Állítja, ez a betegnek, az orvosnak és az intézményeknek sem tesz jót. A veszprémi kórházban éppen ezért nincs például vizitdíj-automata. Hogy a beteg, akinek egyébként is van elég baja, embertől tudjon kérdezni, ne pedig egy géppel kínlódjon. Valószínűleg ezért volt ez az új rendszer is gördülékenyebb Veszprémben, mint másutt.