Robotasszisztált fülsebészeti műtéttel adták vissza a hallásukat

„Március elején sikeresen adtuk vissza négy beteg hallását is úgy, hogy a cochleáris implantátum létfontosságú részét egy fülsebészeti robot helyezte be a páciensek belső fülében lévő csigába” – számolt be a műtétekről a Semmelweis Egyetem portáljának dr. Tamás László, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója. Elmondta, hogy a klinikán végzett fej-nyaksebészeti műtétek között kiemelkedő szerepe van a hallásjavító beavatkozásoknak, és azok között is az úgynevezett cochleáris implantátumok behelyezésének. Az eljárás során egy nagyon fejlett speciális számítógépet ültetnek be a beteg koponyájába egy, a fülkagyló mögött ejtett 3-4 centis bemetszésen keresztül és egy rendkívül vékony, a végén mintegy 0,3 milliméter átmérőjű elektródát vezetnek be a beteg belső fülébe, amivel a megfelelő feltételek fennállása mellett helyre tudják állítani a hallását. Az eljárással akár a genetikai okok, akár a várandósság alatt elkapott fertőző betegségek vagy egyéb problémák miatt siketen született gyermekek, valamint a különféle traumák, betegségek, sérülések, illetve az időskori érzékeléscsökkenés miatt hallásukat vesztett páciensek is kezelhetőek. Újszülöttek esetében jellemzően mindkét oldalra egyidejűleg beültetik az implantátumot, idősebbek vagy felnőttek esetében a megmaradt hallásfunkció függvénye, hogy egy- vagy kétoldali lesz-e a beültetés.

„A műtéti eljárás a robot esetében is ugyanaz, mint amikor a sebészek mikroszkóp segítségével végzik a beültetést. A most kipróbált Robotol fülsebészeti robot abban van a sebészek segítségére, hogy nagyon lassan, egyenletesen és precízen lehet vele bevezetni a belsőfülbe az elektródát, így a belső fül struktúrája, és az esetenként még megmaradt szőrsejtek is jobban megóvhatóak” – mondta dr. Polony Gábor, a klinika egyetemi docense, az operációkat vezető sebész, aki egy külföldi tréningen sajátította el a robot használatát. Az implantátum ugyanis arra is képes, hogy speciális esetekben a csiga még halló részén hallókészülékként is üzemeljen, ahol viszont elhaltak a szőrsejtek, ott cochleáris implantátumként. A sebész által vezérelt robot használata biztosítja a lehető legkevésbé traumatikus elektróda-bevezetést, ami egyrészt segíti az operatőr munkáját, másrészt a beteg posztoperatív rehabilitációját és a legkedvezőbb halláseredmény elérését is támogatja.

Az operáló szakorvost és a tapasztalatát azonban nem helyettesíti a robot, tekintve, hogy nagyon érzékeny helyen, az arcideg és több egyéb érzékeny struktúra mellett kell elvezetni a belső fülbe az elektródát. „A jelenleg elérhető operációs robotok alkalmazásával az operatőr anatómiai és fülsebészeti tudása továbbra is alapvető fontosságú ezeknél a beavatkozásoknál” – hangsúlyozza dr. Polony Gábor, aki hozzátette: a közeljövőben egy másik, az elmúlt években piacra került fülsebészeti robotot is ki tudnak majd próbálni a klinikán, és reményeik szerint lehetőségük lesz az eszközfejlesztésekben is részt venni.

A most elvégzett robotasszisztált műtétek sikeresek voltak, mindegyik páciens hallani fog majd reményeink szerint – mondta a klinikaigazgató. Ezt részben az operáció alatt végzett idegi válasz telemetriás mérések (ezzel műtét közben ellenőrzik, hogy a hallóideg reagál-e), részben pedig az implantátum behelyezését követően elvégzett CT-felvételek eredményére alapozzák a szakorvosok. A sikeres beavatkozásokat követően mindegyik beteg két nap múlva elhagyhatta az intézményt, és hamarosan megkezdik az implantációt követő komplex rehabilitációt is, amely során a klinika mérnökei beállítják az implantátum hangsávjait a megfelelő működéshez. A klinikán kidolgozott komplex audiológiai és rehabilitációs program során a szakorvosok, mérnökök mellett gyógypedagógus, audiológus és pszichológus is segíti a hallás- és beszédtanulást, valamint a beszédfejlődést.

A szakma egyik óriási sikere, hogy 2015 óta kötelezően szűrik a kórházakban az újszülöttek hallását, így idejekorán kiderül, ha egy csecsemőnek hallásproblémája van. A tervezett időre születő csecsemők 3-5 ezreléke nagyothalló vagy siket, a koraszülötteknél azonban sokkal magasabb (1-3 százalékos) az arány.

Mivel a belső fül csigája újszülöttkorra kialakul, és később sem nő tovább, ezért esetükben a beültetés ideális időpontja egy és kétéves kor között van. Addigra ugyanis az is kiderül, hogy a gyermek nagyothalló, vagy teljes veleszületett idegi hallásvesztésről van szó – mondta dr. Tamás László. A korai implantáció ugyanis lehetővé teszi megfelelő rehabilitáció mellett a hatékony beszédtanulást, és nagyjából hároméves korára kialakul a kisgyermek beszédmegértése és beszéd produkciója. „Azt is a technológia, a diagnosztika és a műtéti eljárások fejlődése tette lehetővé, hogy akár már egyéves korban végrehajtsák a beavatkozást. Amikor én kezdtem, még 3-5 éves korban operáltunk” – jegyezte meg dr. Tamás László. Legkésőbb 5-6 éves korig mindenképp szükséges elvégezni a beavatkozást. A felnőttek esetében törekszünk arra, hogy a sérülést, vagy egy hallásvesztést okozó gyulladást követően minél hamarabb, akár 1-2 hónapon belül elvégezzük az implantációt, ha a beteg alkalmas, és vállalja a műtétet. Esetükben a meglévő hallásélmény miatt gyorsabb a rehabilitáció is – mondta dr. Polony Gábor.

Jelenleg nagyjából fele-fele arányban végzünk kisgyermekeken és felnőtteken hallásjavító egy-, vagy kétoldali implantátum beültetést országos hatáskörrel és NEAK-utófinanszírozással. Ez a klinikán jelenleg évi 50-60 beavatkozást jelent – mondta a klinikaigazgató. Magyarországon jelenleg éves átlagban a négy egyetemi klinikán mintegy 150-180 cochleáris implantátum beültetést végeznek.

Továbbiak a teljes beszámolóban

(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)