Szűréssel és oltással a méhnyakrák megelőzéséért

A méhnyakrák az egyik leggyakoribb nőket érintő daganatos megbetegedés. Magyarországon évente mintegy ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, pedig a betegség kialakulása szinte teljes mértékben megelőzhető. A rendszeres szűrés és a HPV-oltás fontosságát hangsúlyozzák a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szakemberei is az idén január 20-a és 26-a között megrendezett Európai Méhnyakrák Megelőzési Héten.

-    A méhnyakrák a legkorábbi stádiumában nem okoz tüneteket, amikor már panaszok is jelentkeznek – például a rendellenes hüvelyi vérzés vagy a szexuális együttlét utáni vérzés –, az már a betegség második, harmadik stádiuma. Szerencsére a betegség sokáig úgynevezett rákmegelőző állapotban marad, amikor már citológiai vizsgálattal vagy HPV-szűréssel felismerhető – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. 

A szakemberek a megelőzésben a szűrés mellett a HPV-oltás fontosságát hangsúlyozzák. A méhnyakrákot csaknem száz százalékban a szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza. A védőoltással a betegségek jelentős része megelőzhető. Magyarországon 2014-ben vezették be a HPV elleni önkéntes védőoltást. Az ingyenes vakcinát azok a lányok és fiúk kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályába járnak.

- Az iskolai oltást a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetének (DAEFI) munkatársai végzik. A városban országosan is kimagasló a vakcinát igénylők aránya. A 2024/25-ös tanévben összesen mintegy 1500 HPV elleni védőoltást adtunk be, a hetedikes lányok 84 százaléka, valamint a fiúk 75 százaléka kérte és kapta meg az ingyenes vakcinát – ismertette Papp Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet igazgatója.

A vakcinát 2006-ban törzskönyvezték, és Ausztráliában már 2007-ben elkezdték a korosztályos oltást. A hosszú távú utánkövetéses vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vakcina hatékonysága évekkel az oltás után is megmarad.

- A szülők részéről az egyik félelem az, hogy a gyerekeik túl fiatalok még az oltáshoz. Gyakran felteszik a kérdést, hogy nem lenne-e hatásosabb, ha később kapnák meg a vakcinát, amikor már nemi életet élnek. A több mint egy évtizedes tapasztalatok, a tudományos vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy fiatal korban érhető el a legnagyobb immunválasz, és akit korán beoltanak, azoknál megmarad az immunvédelem. A vakcina tartós, hosszútávú védettséget biztosít. 15 éves kor alatt két vakcina is elég, ezt követően viszont már három oltásra van szükség – mondta el Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

Krasznai Zoárd hozzátette: a korosztályos védőoltások mellett fontos, hogy felnőttkorban is minél többen oltassák be magukat, hiszen az oltással minden életkorban nagyfokú védelmet lehet elérni. A vakcina azoknál a nőknél is segíthet, akiknél már kialakult a rákmegelőző állapot.

- Tudományos eredmények bizonyítják, hogy azoknál a nőknél, akiknél már kialakult egy méhnyakrák-megelőző állapot, és emiatt valamilyen beavatkozásra van szükség (LEEP műtét vagy konizáció, kimetszés a méhnyakból), ha náluk műtét előtt vagy közvetlenül utána alkalmazzuk a vakcinát, azzal jelentősen csökkenthetjük a rákmegelőző állapot kiújulásának esélyét – jelentette ki Krasznai Zoárd.

A január 20-a és 26-a között megrendezett Méhnyakrák Megelőzési Héten egész Európában a szűrés és a HPV elleni védőoltás fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek.