• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be Szegeden

Regionális hírek 2020.01.22 Forrás: MTI
Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be Szegeden

A Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója elmondta, a Parkinson-kór jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával - általában négy-hat év elteltével - ennek hatékonysága csökken. A világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmazott mélyagyi stimulációs műtéti eljárással - amely az adott agyterület elektromos ingerlését jelenti egy beültetett eszközzel - komoly javulás érhető el. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javul a páciens életminősége, csökkenthető, esetenként el is hagyható a gyógyszeres kezelés - közölte a professzor. Magyarországon mintegy 20 ezer Parkinson-kóros páciens él, 15-20 százalékuk állapota indokolná egy ilyen beavatkozás elvégzését, mintegy felük azonban nem vállalja azt, elsősorban az agyi műtéttől való félelem miatt - tudatta az egyetemi tanár.

A Kis Dávid, az SZTE Idegsebészeti Klinika osztályvezető egyetemi adjunktusa által elvégzett műtét újdonsága, hogy egy idős, előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a világon ötödikként egy olyan eszközt ültettek be, amely a korábbi rendszerekhez képest nemcsak stimulálásra, hanem az agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas. Ezáltal az orvosok valós időben juthatnak adatokhoz az agy aktuális működéséről, annak változásáról, és így következtetéseket vonhatnak le a kezelés hatékonyságáról. Így pontosabban beállítható a stimuláció vagy a gyógyszeres terápia - közölte a professzor.

A beavatkozást az SZTE tavaly októberben átadott hibrid műtőjében végezték el, egy olyan neuronavigációs és képalkotó rendszerrel, amely lényegesen lerövidíti az operáció időtartamát, és a beavatkozás az ébren lévő beteg számára is könnyebben elviselhetőbbé válik.

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Kapcsolódó hírek