A program a kutatócsoportok, intézetek egymás tudását kiegészítő hatékony, projektszemléletű együttműködésének jó példája.
Forradalmian új lehetőségeket kínál az mRNS-alapú vakcinálás. A Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium (BNL) egyik célja, hogy ezt a módszert Magyarországon bevezessék. A munkát a Szegedi Biológiai Kutatóintézet irányítja, amelynek kutatói együttműködésében kulcsszerepet játszanak a Szegedi Tudományegyetem egykori és mai polgárai is - tudatták közleményben.
Az mRNS-LNP technológia meghonosítása, valamint a technológia fejlesztésére és többcélú felhasználására alkalmas hazai kutatóhely kialakítása az egyik alprogramja a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban létrehozott Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumnak.
Az állati és humán orvoslás egyik sarokkövét a vakcinák jelentik, a legmodernebb vakcinálási eljárás mRNS-alapú oltóanyagokkal történik. Az eljárás a SARS-CoV-2 okozta Covid-19 megbetegedés elleni harcban megmutatta erejét. A technológia lényege, hogy az immunválaszt kiváltó fehérjét a szervezet saját immunsejtjeivel, az oltással bevitt lipid nanopartikulumokba csomagolt mRNS-ről termeltetik meg.
A módszer felfedezésében, kifejlesztésében elévülhetetlen az érdeme és szerepe Karikó Katalinnak és Pardi Norbertnek. Mindkét biológus a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott és doktorált, mindkettőjüknek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont jelentette az első munkahelyet. A BioNTech alelnöke, illetve a Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriumot vezető ifjú kutató is bekapcsolódik az SZBK mRNS laboratórium munkájába. Az SZBK kutatóinak a zöme és a BNL vezetője, Erdélyi Miklós is a Szegedi Tudományegyetemen doktorált.
A nukleozid módosított mRNS technológia feltalálója, Karikó Katalin legutóbbi szegedi látogatásán felkereste az SZBK több kutatócsoportját, ahol az mRNS programban résztvevő szegedi kutatók személyesen is bemutathatták a terveiket és kezdeti eredményeiket.
Az mRNS-LNP technológia legfontosabb eleme magának az úgynevezett nukleozid módosított mRNS-eknek a tervezése, laboratóriumi előállítása és minőség ellenőrzése. Mindez a molekuláris biológián belül is különleges szaktudást igényel. Az SZBK munkatársai az mRNS előállítás fortélyait Pardi Norberttől tanulják meg.
– Az mRNS laboratórium munkája Szegedi Biológiai Kutatóközpont lipid biokémiában, lipid szintézisben, molekuláris biológiában, mikrofluidikában és immunológiában jártas kutatócsoportjainak együttműködésében valósul meg – utalt a további munkamegosztásra Erdélyi Miklós. – A programunk a kutatócsoportok, intézetek egymás tudását kiegészítő hatékony, projektszemléletű együttműködésének jó példája. A Nemzeti Laboratórium forrásaival az intézetben meglévő szaktudást és kutatási infrastruktúrát hatékonyan tudjuk felhasználni az mRNS program végrehajtására.
A mRNS-LNP technológia sokoldalú felhasználási lehetőségeket kínál az alapkutatásban a biotechnológiában és a gyógyszergyártásban egyaránt. Az mRNS vakcinák sikere alapkutatási és fejlesztő laboratóriumok sokaságának adott ösztönzést. A témakör óriási fejlődés előtt áll. A technológia ismerete, illetve értő alkalmazásának képessége egyértelműen versenyelőnyt jelenthet kutatóintézetnek, egyetemnek, biotechnológiai cégeknek egyaránt. A Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium keretén belül létrehozott tudást kutatási együttműködésekkel a partnereik számára is elérhetővé teszik.
A témáról további részleteket az SZTE hírportálján lehet olvasni.